You are here
Az Európai Parlament igazságügyi bizottsága hozzájárult az Európai Ügyészség létrehozásához EU 

Az Európai Parlament igazságügyi bizottsága hozzájárult az Európai Ügyészség létrehozásához

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) zöld jelzést adott csütörtökön a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző, európai uniós ügyészi hivatal, az Európai Ügyészség létrehozásához.

Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az Európai Ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz a nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására a strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében, hozzájárulva ezzel az uniós költségvetés megerősítéséhez és hatékonyabb védelméhez.
Az uniós csalások elleni küzdelem érdekében az Európai Ügyészség egyesíteni fogja az európai és a nemzeti szintű bűnüldözési erőfeszítéseket. Ki fogja egészíteni az unió csaláselleni hivatala (OLAF) és az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) munkáját, mivel ez utóbbiak egyéni büntetőügyekben nem jogosultak nyomozás vagy vádhatósági eljárás lefolytatására. Noha hatásköre a részt vevő tagállamokra korlátozódik, az ügyészség együtt fog működni a részt nem vevő többi uniós tagállammal is.
Az Európai Ügyészség leghamarabb a rendelet hatálybalépésétől számított három év elteltével kezdheti meg a működését.
Az uniós hivatal székhelye Luxemburgban lesz.
Eddig 18 EU-tagállam csatlakozott a megerősített együttműködéshez (Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Németország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia), és két további tagállam, Olaszország és Ausztria jelezte csatlakozási szándékát.
Trócsányi László igazságügyi miniszter az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatban korábban az MTI-nek kifejtette, más országok mellett Magyarország nem támogatja az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozásáról szóló tervezetet, ugyanis jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust), vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyek jelenleg is eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben.
Úgy vélekedett, egy új intézmény létrehozatala óhatatlanul e két jól működő szervezet meggyengítésével járna.
Az Európai Ügyészség mint önálló intézmény létrehozása Magyarország esetében az Alaptörvénnyel való összhang kérdését is felveti, miután az Alaptörvény szerint a magyar ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője – hangsúlyozta Trócsányi László.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében kijelentette, az, hogy a magyar kormány nem vesz részt az uniós forrásokkal való visszaélések elleni európai összefogásban, nem meglepő, hiszen eddig sem tett semmit az uniós pénzek eltüntetése ellen. Mint elmondta, az OLAF az elmúlt hat évben több mint 30 esetben talált visszaéléseket a magyarországi uniós források felhasználásánál, és szólította fel a magyar hatóságokat ezen ügyek kivizsgálására, kevés eredménnyel.
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében a Fidesz beismerő vallomásának nevezte azt, hogy a magyar kormány döntése értelmében Magyarország kimarad a korrupciót feltáró együttműködésből, hogy a Fidesz nem kíván csatlakozni a visszaélések felszámolása érdekében létrehozott európai rendszerhez.
Véleménye szerint a kormány hozzáállása lelepleződése annak a “narancsos maffiavilágnak”, amelyben az európai források “elveszítik közpénz jellegüket.”

Forrás: MTI / Kép:   hirekma.hu   /

További Hírek:

Leave a Comment