You are here
Az ukrán elnök is aggodalmának adott hangot a Lengyelországban elfogadott törvénnyel kapcsolatban       Nagyvilág 

Az ukrán elnök is aggodalmának adott hangot a Lengyelországban elfogadott törvénnyel kapcsolatban    

Petro Porosenko ukrán elnök szerint nem felel meg az ukrán-lengyel stratégiai partnerség alapelveinek az az új lengyel törvény, amely – amellett, hogy büntetni rendeli az olyan kijelentéseket, amelyek szerint lengyeleknek részük volt náci német háborús bűncselekményekben – megtiltja az ukrán nacionalista ideológia hirdetését, és szankcionálja a volinyi mészárlás tagadását is.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter később a Twitteren közzétett bejegyzésében kijelentette, hogy a lengyel parlamenti képviselők az általuk elfogadott jogszabályban “az ukrán nacionalisták bűnei” megfogalmazással “erősítik az egyoldalú (ukránellenes) sztereotípiákat”, voltaképpen az ukrán nemzetet kiáltják ki bűnösnek, és ez “válaszreakciót provokál”. Szavai szerint sehová sem vezet, ha bármely nemzetet bűnösnek minősítenek. A törvény szerinte nem a történelmi igazságról szóló párbeszéd, hanem a “mítoszgyártás” irányába mutat.
Az ukrán sajtóban “banderistaellenesnek” elnevezett, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosító jogszabályt csütörtökre virradó éjjel fogadta el a lengyel parlament felsőháza. Az alsóház, a szejm már korábban jóváhagyta. Kijev értelmezése szerint a törvény egyenlőségjelet tesz a náci Németország hadserege és az 1942-ben Sztepan Bandera által alapított Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) közé.
Porosenko csütörtökön a Facebookon megjelentetett közleményében mély aggodalmának adott hangot a jogszabály elfogadása miatt, hangsúlyozva, hogy a történelmi igazságtételhez elengedhetetlen a párbeszéd, a tiltások ezzel szemben nem vezetnek eredményre. Leszögezte, hogy megítélése szerint a törvény teljességgel mellőzi az objektivitást, ezért azt elfogadhatatlannak tekinti.
“Mi elsősorban a totalitárius rezsimekkel szembeni közös harcainkra és győzelmeinkre emlékezünk. Egyetlen politikai döntés sem léphet a történelmi igazság helyébe” – hangoztatta az ukrán elnök.
Ukrán történészek jelenlegi álláspontja szerint az UPA fő célja a független ukrán állam megteremtése volt. Ennek érdekében eleinte együttműködött a náci németekkel, később viszont szembefordult velük, mivel éppúgy mint a szovjeteket, őket is megszállóknak tekintette, s ezután mindkét hadsereg ellen harcot vívott. Fő ellensége azonban mindvégig a szovjet hadsereg volt. A jelenlegi kijevi vezetés az Ukrán Felkelő Hadsereg tagjait emiatt az ukrán függetlenségért küzdő nemzeti hősöknek tekinti.
Lengyelország és Ukrajna kapcsolatait azonban az utóbbi időben beárnyékolja a vita egy történelmi tragédia, a volinyi (volhíniai) mészárlás miatt. Ez a terület a második világháborúig Lengyelországhoz tartozott, a háború után viszont a Szovjetunió, illetve Ukrajna részévé vált. 1943-1944-ben az UPA – lengyelországi történészek szerint – több mint százezer lengyelt mészárolt le. Ukrán kutatók szerint viszont a tragédiát az váltotta ki, hogy a második világháború alatt a megszálló hitleristák ellen küzdő lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, és ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. A mészárlás az ő értelmezésükben megtorlás volt UPA-partizánok és vétlen ukrán nemzetiségű civilek haláláért.
A lengyel szejm 2016. július 22-én elfogadott határozatában az ukrán nacionalisták által elkövetett volhíniai mészárlást népirtásnak minősítette.

Forrás: MTI / Kép:   karpathir.com  /

További Hírek:

Leave a Comment