You are here
Bizalmatlansági indítvány az ír miniszterelnök-helyettes ellen EU 

Bizalmatlansági indítvány az ír miniszterelnök-helyettes ellen

Bizalmatlansági indítványt nyújtott be pénteken Frances Fitzgerald ír miniszterelnök-helyettes ellen a második legnagyobb írországi parlamenti párt, a Fianna Fáil.

A beterjesztést a dublini parlament kedden tárgyalja. Ha a felmerült vitás kérdésben addig nem sikerül megoldást találni – mindenekelőtt úgy, hogy Frances Fitzgerald lemond tisztségéről -, akkor nagy valószínűséggel még az idén előrehozott parlamenti választásokat tartanak Írországban.
Az ügy 2006-ig nyúlik vissza, amikor egy ír rendőrtiszt, Maurice McCabe először panaszt tett a rendőrségi ügykezelési eljárásokban általa vélelmezett korrupciós ügyek miatt.
McCabe az évek során egyre több adatot gyűjtött olyan esetekről, amelyekben megítélése szerint visszaélések történtek, ám időközben eljárások indultak ellene is, a Fianna Fáil párt szerint lejárató céllal.
E hosszú évek óta húzódó ügy áll a párt által pénteken benyújtott bizalmatlansági indítvány hátterében. A kezdeményezés célpontja, Frances Fitzgerald miniszterelnök-helyettes korábban igazságügy-miniszter volt a Fine Gael párt vezette kisebbségi ír kormányban, amelyet a Fianna Fáil eddig külső eseti támogatóként segített sarkalatos törvények parlamenti elfogadtatásában.
Ez a mechanizmus hasonló a brit Konzervatív Párt és a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) jelenleg is érvényes együttműködéséhez. Erről a két párt azután állapodott meg, hogy a konzervatívok a júniusi előrehozott parlamenti választásokon elvesztették addigi csekély többségüket is a londoni alsóházban.
A kibontakozó írországi kormányválság a lehető legrosszabbkor jön Leo Varadkar ír miniszterelnök számára, akire kulcsszerep hárulna az Európai Unió december közepi csúcsértekezletén. Ezen a találkozón kellene dönteni arról, hogy a Brexitről, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról szóló tárgyalássorozat átléphet-e a második szakaszba, amelynek fő napirendi pontja az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatrendszerének kialakítása lesz a Brexit utáni időszakra.
Dublinnak e döntésben komoly szava van, mivel a továbblépés egyik feltétele az, hogy a Brexit-tárgyalások jelenlegi szakaszában – amely a kilépés feltételrendszeréről szól – érdemi haladás történjen Észak-Írország és az Ír Köztársaság csaknem 500 kilométeres szárazföldi határának ellenőrzése ügyében.
E határon – amely az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi határa lesz – jelenleg semmiféle vám- és útlevélellenőrzés nincs, és sem Dublin, sem London, sem az észak-írországi pártok nem kívánják visszaállítani a határőrizeti rendszert. Konkrét javaslatok azonban egyelőre nem születtek arról, hogy ezt miként lehetne elkerülni. A kérdés azért nehéz, mert London a Brexit után szabályozni kívánja az Európai Unióból érkező bevándorlást.
MTI

További Hírek:

Leave a Comment