You are here
Brit kamarai szövetség: fogy a brit vállalatok türelme Brexit 

Brit kamarai szövetség: fogy a brit vállalatok türelme

A Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) szerint a brit kormánynak most már sürgősen tisztáznia kell, hogy pontosan milyen célokat kíván elérni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről Brüsszellel folyó tárgyalásokon, mivel a kormány nem szűnő belső megosztottsága miatt fogy a vállalati szektor türelme.

A brit üzleti vállalkozások érdekképviseletét ellátó kamarai szövetség két legfőbb vezetője, Francis Martin elnök és Adam Marshall vezérigazgató közös nyílt levélben fordult szerdán a brit kormányhoz. Levelüket a kormányon belül működő Brexit-albizottság kétnapos ülésének kezdetére időzítették. Az ülés napirendjén a Brexit-tárgyalások további stratégiájának kidolgozása szerepel.
A kamarai vezetők közös levele szerint a brit vállalati szektorban – a kis- és a nagyvállalatok körében egyaránt – mára az a benyomás keletkezett, hogy a kormányon belül folyamatossá vált a megosztottság a Brexit-tárgyalásokon elérendő célok kérdésében.
A BCC két vezetője szerint a kulcsfontosságú döntések meghozatala és a tárgyalási célokról szóló egyértelmű kormányzati szándéknyilatkozat annál is inkább sürgető, mivel most már fogytán a derűlátó, a változásokban lehetőségeket érzékelő brit vállalatok türelme is.
Francis Martin és Adam Marshall a közös nyílt levélben hangsúlyozza, hogy az Európai Unióval folytatott kereskedelemben közvetlenül érintett brit cégek mára készenléti terveik aktiválásának határára jutottak.
A kamarai szövetség vezetői szerint most már véget kell vetni a Brexit-folyamattal kapcsolatos bizonytalanságoknak, és a kormánynak ki kell jelölnie céljait, mivel a britvállalatoknak beruházási és foglalkoztatási döntéseket kell hozniuk.
A héten az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier is úgy fogalmazott londoni látogatásán, hogy “egyetlen pillanatnyi vesztegetnivaló idő sincs”, ha London és Brüsszel megállapodásra akar jutni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről és a Brexit utáni kapcsolatrendszer mibenlétéről.
Nem sokkal korábban Mark Carney, a Bank of England – a brit jegybank – kormányzója is felhívta a figyelmet a Brexit körüli bizonytalanságok negatív hatásaira. Carney a BBC rádiónak nyilatkozva a minap kijelentette: a beruházási érték százalékos növekedési üteme a többi fejlett ipari gazdaságban kétszámjegyű, a brit gazdaságban ugyanakkor “az egyszámjegyű tartomány alsó vége felé jár”.         A Bank of England vezetője szerint a nominális brit hazai össztermék (GDP) máris egy százalékkal alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a jegybank az EU-tagságról 2016 nyarán tartott – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – népszavazás előtt az idei év elejére várt. Carney szerint ez több tízmilliárd fontnak megfelelő aktivitási veszteséget jelent.
A brit kormányon és a kormányzó Konzervatív Párton belül folyamatosak az éles és rendszerint nyilvános nézeteltérések abban a kérdésben, hogy Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után mennyire szoros kapcsolatokat tartson fenn az unióval. A frontvonal egyik oldalán a keményvonalas Brexit-tábor áll, amelynek tagjai – köztük Boris Johnson külügyminiszter – az unió integrációs intézményeinek minden nagy-britanniai befolyását meg akarják szüntetni.
Velük szemben a “puhább” Brexit hívei – akiknek két frontembere Philip Hammond pénzügyminiszter és Amber Rudd belügyminiszter – azt szeretnék, ha a brit gazdaság a kilépés után is szoros kapcsolatban maradna az Európai Unió egységes belső piacával.
A brit kormány ki akar vonulni a belső piacról és az EU vámuniójából is, és bár szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val, fenn akarja tartani magának a jogot arra, hogy az unión kívül más országokkal is szabadon köthessen ilyen egyezményeket.

mti

További Hírek:

Leave a Comment