You are here
Brit külkereskedelmi miniszter: a történelem legkönnyebb feladata lenne a szabadkereskedelmi megállapodás elérése az EU-val Brexit 

Brit külkereskedelmi miniszter: a történelem legkönnyebb feladata lenne a szabadkereskedelmi megállapodás elérése az EU-val

A brit külkereskedelmi miniszter szerint “az emberiség egyetemes történetének legkönnyebb feladata lehetne” az átfogó szabadkereskedelmi megállapodás elérése az Európai Unióval a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után, ha a politika ezt nem akadályozza meg.

Liam Fox, a konzervatív párti brit kormány leginkább Brexit-párti szárnyának egyik prominens képviselője csütörtökön a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: a feltételek adottak, hiszen Nagy-Britannia és az EU közötti kereskedelem már most is vámmentes, emellett teljesen összehangolt a kereskedelem szabályrendszere is.
Fox szerint az egyetlen ok, amely miatt esetleg mégsem jön létre a szabadkereskedelmi megállapodás London és az unió között, az lehet, ha “a politika a gazdaság útjába áll”.
A jelenlegi hivatalos brit álláspont szerint az Egyesült Királyság a brit EU-tagság megszűnése után nem tartaná fenn tagságát az EU egységes belső piacán és a vámunióban sem, mivel ehhez olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha ki sem lépett volna az EU-ból. E feltételek közé tartozna mindenekelőtt az unión belüli szabad munkaerőmozgás elvének további érvényesítése brit részről, amit a brit kormány elvet.
A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, vagyis a kilépési folyamat hivatalos elindításáról Brüsszelnek március végén küldött értesítésben azonban kiemelt helyen szerepelt, hogy London “merész és nagyratörő” szabadkereskedelmi egyezmény megkötését javasolja az Európai Uniónak a brit EU-tagság megszűnése után.
Liam Fox a csütörtöki BBC-interjúban kijelentette: Nagy-Britannia “természetesen túlélné” azt is, ha a kilépési feltételekről folyó tárgyalások végén nem születne átfogó megállapodás az EU-val, mivel a már meglévő kereskedelmi megállapodásrendszert az unión kívül is alkalmazni lehetne.
A külkereskedelmi miniszter szerint azonban London mindenképpen arra törekszik, hogy teljes körű és átfogó megállapodást érjen el az EU-val, mivel ez szolgálná a legjobban a brit és az európai gazdaság érdekeit egyaránt.
A londoni elemzői és üzleti közösség azonban többször is felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy esetleg mégsem sikerül megállapodással zárni a kilépési tárgyalásokat.
A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő e héten Londonban ismertetett éves országjelentésében hangsúlyozta: véleménye szerint továbbra is bizonytalan, hogy a brit kormány képes lesz-e elérni “jónak értékelhető” eredményt a Brexit-tárgyalásokon.
A Moody’s szerint azzal, hogy London egyelőre a “kemény” Brexit stratégiáját követi – vagyis ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is -, megnövekedett a kockázata annak, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül távozik az EU-ból, és az unióval folytatott kereskedelmére a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályai lépnek életbe.
E forgatókönyv kockázatairól nemrégiben a Brit Iparszövetség (CBI), a feldolgozószektor vállalati szövetsége (EEF), a brit technológiai szektor cégeit képviselő techUK, valamint a világ legnagyobb globális üzleti érdekképviseleti szervezete, az International Chamber of Commerce (ICC) brit tagozatának vezetői közös nyílt levelet tettek közzé, hangsúlyozva: szabadkereskedelmi megállapodás nélkül, a WTO-szabályok alapján az EU-piacra irányuló, jelenleg vámmentes brit áruexport 90 százalékát terhelhetik vámok a brit EU-tagság megszűnése után. A felhívás szerint ez például a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos, gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan költségtöbbletet jelentene, ami súlyos és tartós károkat okozna a brit gazdaságnak.

Forrás: MTI / Kép:   DailyExpress   /

További Hírek:

Leave a Comment