You are here
Canberra kész “minél gyorsabban” szabadkereskedelmi megállapodást kötni Londonnal Brexit UK 

Canberra kész “minél gyorsabban” szabadkereskedelmi megállapodást kötni Londonnal

Az ausztrál miniszterelnök szerint hazája kész “minél gyorsabban” szabadkereskedelmi megállapodást kötni Londonnal a brit EU-tagság megszűnése után.

Nagy-Britannia hivatalosan még tárgyalásokat sem kezdhet erről Ausztráliával a brit EU-tagság 2019 tavaszára valószínűsíthető megszűnése (Brexit) előtt.
Malcolm Turnbull, akit hétfőn fogadott a Downing Streeten Theresa May brit miniszterelnök, a megbeszélés utáni közös sajtóértekezleten mindazonáltal kijelentette: Ausztrália készen áll a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény megkötésére, amint a brit kormánynak erre jogi lehetősége adódik.
Az ausztrál kormány arra számít, hogy a Brexit-folyamat befejeződése után sikerül gyorsan tető alá hozni egy ilyen megállapodást – mondta az ausztrál miniszterelnök.
Arra a kérdésre, hogy milyen gyorsan várható a szabadkereskedelmi egyezség kidolgozása Londonnal, Turnbull csak annyit mondott, hogy “amilyen gyorsan csak lehet”.
 
A legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságok, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport hétvégi hamburgi csúcstalálkozóján Donald Trump amerikai elnök is azt mondta, hogy az Egyesült Államok “nagyon-nagyon gyorsan” kétoldalú kereskedelmi megállapodást köt Nagy-Britanniával a brit EU-tagság megszűnése után.
Theresa May az ausztrál kormányfővel tartott hétfői londoni sajtóértekezletén kijelentette: a brit kormány elsődleges fontosságúnak tartja “egy nagyratörő és átfogó” kétoldalú kereskedelmi megállapodás megkötését Ausztráliával.
A brit-ausztrál kereskedelmi forgalom értéke tavaly nem egészen 14 milliárd font (4900 milliárd forint) volt, Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelme ugyanakkor elérte az 520 milliárd fontot (182 ezer milliárd forint).

A jelenlegi hivatalos brit álláspont szerint az Egyesült Királyság a brit EU-tagság megszűnése után nem tartaná fenn tagságát az EU egységes belső piacán és a vámunióban sem, mivel ehhez olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha ki sem lépett volna az EU-ból. E feltételek közé tartozna mindenekelőtt az unión belüli szabad munkaerőmozgás elvének további érvényesítése brit részről, amit a brit kormány elvet.
A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, vagyis a kilépési folyamat hivatalos elindításáról Brüsszelnek március végén küldött értesítésben azonban kiemelt helyen szerepelt, hogy London “merész és nagyratörő” szabadkereskedelmi egyezmény megkötését javasolja az Európai Uniónak a brit EU-tagság megszűnése után.

MTI / Kép:   Flickr   /

További Hírek:

Leave a Comment