You are here
Elhunyt Simone Veil francia holokauszttúlélő, az Európai Parlament egykori elnöke EU 

Elhunyt Simone Veil francia holokauszttúlélő, az Európai Parlament egykori elnöke

Nyolcvankilenc éves korában elhunyt Simone Veil volt francia miniszter, az Európai Parlament egykori és első női elnöke, a Francia Akadémia tagja – tudatta pénteken a politikus családja.

Simone Veil Franciaország egyik legnagyobb tiszteletben álló és legnépszerűbb közéleti személyisége volt: a holokauszt túlélőjeként politikai pályafutása kezdetétől fogva meggyőződéses európai, a második világháborúban a zsidókat mentő francia Igazak szerepe elismerésének kezdeményezője és a franciaországi Soa Emlékalapítvány elnöke volt.

Nevéhez fűződik az abortusz franciaországi legalizálása, az erről szóló törvényt egészségügyi miniszterként 1974-ben, Jacques Chirac jobboldali kormányának tagjaként óriási politikai vitát követően sikerült elfogadtatnia a parlamenttel.

Határozott, őszinte és szókimondó karakterével az 1970-es évektől a francia politika meghatározó politikusa volt, megrendült egészségi állapota miatt az utóbbi években azonban egyre kevesebbet jelent meg a nyilvánosság előtt, tavaly nyáron légzési problémákkal kezelték kórházban.
Emmanuel Macron francia államfő a Twitteren fejezte ki legmélyebb részvétét fejezte ki Simone Veil családjának, s azt kívánta, hogy “a példája inspirálja honfitársait, akik a legjobbat meríthetik Franciaországból” az elhunyt politikus élete alapján.

Francois Hollande előző köztársasági elnök szerint Simone Veil “a méltóságot, a bátorságot és az őszinteséget testesítette meg”. Francis Kalifa, a Franciaországi Zsidó Intézmények Reprezentatív Tanácsának elnöke (CRIF) pedig úgy vélte, hogy “Franciaország egy kivételes asszonyt, a holokauszt nagy tanúját és emlékének őrzőjét veszítette el”.

Simone Veil a dél-franciaországi Nizzában született 1927. július 13-án Simone Jacob néven, egy nem vallásos zsidó családban. Szüleivel és húgaival együtt származása miatt 1944-ben deportálták Auschwitzba, ahonnan a lányok szüleik nélkül tértek haza.

A háború után jogi és politikaelméleti tanulmányokat folytatott, majd bíró és köztisztviselő lett. Az 1970-es években a jobboldalon kapcsolódott be a politikába, s harminc éven át a francia és európai politika egyik vezető, végig népszerű személyisége maradt: 1979 és 1982 között az Európai Parlament elnöke volt, 1995-ig többször töltött be miniszteri posztot a francia kormányokban, majd 1998-tól 2007-ig az Alkotmánytanács tagja volt, 2010-ben pedig tagjai közé választotta a Francia Akadémia. A beiktatáshoz szükséges díszkardra kérésére rávésték a 78651-es azonosítószámot, amelyet 16 éves korában az auschwitzi haláltáborban tetováltak alkarjára. Une vie (Egy élet) című, 2008-ban megjelent önéletrajzi kötetében – amely több mint félmillió példányban kelt el – auschwitzi emlékeiről, ateista és feminista meggyőződéséről írt.

Forrás:MTI/Fotó: Index.hu /

További Hírek:

Leave a Comment