You are here
Európai Bizottság: az EU nyitva áll a Nyugat-Balkán előtt, de ehhez átfogó reformokra van szükség     EU Nagyvilág 

Európai Bizottság: az EU nyitva áll a Nyugat-Balkán előtt, de ehhez átfogó reformokra van szükség  

Nyitva áll az Európai Unió ajtaja a nyugat-balkáni országok előtt, de az esetleges jövőbeli csatlakozásnak előfeltétele, hogy az érintett hat államban “átfogó és meggyőző” reformokat hajtsanak végre számos területen – írta kedden közzétett bővítési stratégiájában az Európai Bizottság.

“A Nyugat-Balkán előreléphet az integráció útján, azonban ehhez erős politikai akaratra, valódi reformokra és a szomszédokkal való viták végleges megoldására van szükség” – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, a brüsszeli testület elnöke.
A dokumentumban elképzelhetőnek nevezték Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását, de leszögezték, ez teljes mértékben a reformfolyamat előrehaladásától függ.
A térségben jelenleg csak ezen két országgal folynak csatlakozási tárgyalások, a bizottság ugyanakkor kiemelte, hogy “2025 nem a csatlakozás rögzített időpontja, és nem is a céldátuma”.
Mint írták, Montenegrónak elsősorban a jogállamiság, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén kell eredményeket felmutatnia. Szerbiában pedig elengedhetetlenek a jogállamisági és gazdasági reformok, illetve a megbékélés előmozdítása, a Koszovóval való kapcsolatok átfogó, jogilag kötelező normalizálása.
Albánia és Macedónia jelentős előrehaladást ért el az uniós csatlakozáshoz vezető úton, és a bizottság készen áll arra, hogy – a teljesített feltételek alapján – ajánlást készítsen a velük folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Folyamatos erőfeszítéssel és szerepvállalással Bosznia-Hercegovina is tagjelölt lehet, s Koszovónak is lehetősége van arra, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása révén idővel tovább haladjon az integráció útján – hangsúlyozták.
Ezen országok az elért eredményektől függően utolérhetik vagy akár meg is előzhetik egymást a folyamatban, de a térség vezetői nem hagyhatnak kétséget stratégiai orientációjuk és elkötelezettségük felől – mutattak rá.
“Nem fogjuk megismételni a múlt hibáit” – mondta Johannes Hahn uniós bővítési biztos Bulgária és Románia sokak szerint elsietett felvételére célozva. Hozzátette, több uniós országban még mindig érezhető egyfajta “bővítési fáradtság”, eközben viszont az európai vállalatok egyre fokozzák nyugat-balkáni jelenlétüket.
“Kizárólag akkor veszünk fel új tagállamokat, ha megoldották a konfliktusaikat a szomszédjaikkal” – fogalmazott.
“A kapu nyitva áll. A Nyugat-Balkán számára világos út vezet az uniós tagság felé” – közölte Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, aki reményét fejezte ki, hogy még ezen bizottsági mandátum alatt sikerül rendezni a szerb-koszovói viszonyt.
Brüsszel hat kiemelt kezdeményezést határozott meg az érintett államokkal való együttműködés erősítésére egyebek mellett a jogállamiság, a biztonság, a migráció, a társadalmi-gazdasági fejlődés, a közlekedés és az energia, illetve a digitalizáció területén. Emellett arra is javaslatot tettek, hogy 2020-ig fokozatosan emeljék az úgynevezett előcsatlakozási támogatások összegét.
A stratégiában végezetül aláhúzták, hogy az EU-nak is fel kell készülnie az új tagok befogadására, intézményi és pénzügyi szempontból is. A tagállami kormányokat tömörítő tanácsban jobban ki kell használni a minősített többségi szavazás nyújtotta lehetőségeket, hatékonyabb mechanizmusokra van szükség arra az esetre, ha valamely uniós országban módszeresen megsértik a jogállamisági elveket, továbbá különleges előírások kellenek annak biztosítására, hogy a jövőbeli tagállamok ne akadályozhassák meg más nyugat-balkáni tagjelöltek csatlakozását – írták.
Szakértők szerint a bizottság a dokumentum elfogadásával új életet kíván lehelni a bővítési folyamatba az éveken át tartó érdektelenség után, s ebben a térségben erősödő orosz, kínai és török befolyás ellensúlyozása is fontos szempont lehet.
Deli Andor fideszes európai parlamenti képviselő üdvözölte a stratégiát, és hangsúlyozta, hogy a migránsválság és más biztonságpolitikai kihívások rámutattak, az EU-nak szüksége van a Nyugat-Balkánra. “A magyar kormány és a magyar néppárti delegáció pedig a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is támogatásáról biztosítja a térség államait” – tudatta.
“Egyértelmű, hogy nem várhatunk addig a bővítéssel, amíg az Európai Unión belüli főbb politikai válságok megoldásra kerülnek” – fogalmazott.
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő azon véleményének adott hangot, hogy miközben az érintett államok csatlakozása Magyarországnak különösen fontos, “a bővítés ellenzőinek jellemző érvei között éppen Orbán Viktor politikája szerepel az első helyen, mint annak a veszélynek a megtestesítője, hogy csatlakozása után egy tagország elkezd EU-ellenes politikát folytatni, egyoldalú előnyökre törekszik, megtagadja az európai értékeket és a szolidaritást”.
“Üres támogató nyilatkozatok helyett Orbán inkább azzal tehetne a nyugat-balkáni tagjelöltekkel szembeni bizalmatlanság eloszlatásáért, ha elkezdene az európai demokratikus értékeket tisztelő, konstruktív és hiteles uniós politikát folytatni” – írta.

Forrás: MTI / Kép:   pestisracok.hu   /

További Hírek:

Leave a Comment