You are here
 Európai Parlament: nem megfelelő mértékű az előrelépés a kiválási tárgyalásokon      Brexit 

 Európai Parlament: nem megfelelő mértékű az előrelépés a kiválási tárgyalásokon   

Még nem sikerült megfelelő mértékű előrelépést elérni az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételeiről szóló tárgyalásokon ahhoz, hogy meg lehessen kezdeni az egyeztetést a kereskedelmi kérdésekről – szögezte le nagy többséggel elfogadott, keddi határozatában az Európai Parlament.

A képviselőtestület strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyott dokumentumban rámutattak, hogy az eddigi négy tárgyalási forduló nem hozott megfelelő előrelépést, és ha a jövő heti, ötödik fordulóban sem történik áttörés, akkor egyelőre nem lehet továbblépni az egyeztetések második szakaszára, a jövőbeli kapcsolatok ügyére.
Ebben az esetben a Brexit után bennmaradó uniós tagországok vezetőinek el kell halasztaniuk az októberi 19-20-i találkozójukra tervezett döntésüket az esetleges továbblépésről – áll az 557 igen szavazattal, 92 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett elfogadott határozatban.
Mint írták: fontos, hogy Theresa May brit miniszterelnök szeptember 22-i kijelentéseiből konkrét javaslatok legyenek, és így felgyorsulhassanak a tárgyalások a kiválás főbb kérdéseiről, az állampolgári jogokról, az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségekről, illetve az ír-északír határellenőrzésről.
Felszólalásában Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója is elégtelennek nevezte az eddigi előrelépést. Hangsúlyozta, vannak pozitívumok, de továbbra is nagyok a véleménykülönbségek a felek között, különösen a pénzügyi rendezést illetően.
Utóbbival kapcsolatban kiemelte: “ez nem büntetés vagy váltságdíj, egyszerűen rendezni kell az elszámolásokat”.
Az ülésen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is hasonló véleményének adott hangot, miszerint még nem lehet megkezdeni a kereskedelmi tárgyalásokat.
Juncker elmondta, hogy az állampolgári jogok tekintetében vannak eredmények, de az EU bíróságának “nélkülözhetetlen szerepéről” még nem sikerült megállapodni. Emellett üdvözölte, hogy a brit kormány végre elismerte a tényt, hogy a szigetországnak a kilépéssel nem szűnnek meg a pénzügyi kötelezettségei, ugyanakkor rámutatott: “az ördög a részletekben rejlik”.
A vitához Schöpflin György fideszes képviselő is hozzászólt, aki szerint “olyan, mintha a britek egy másik bolygón élnének, és nem is az EU-val, hanem önmagukkal tárgyalnának”.
Sérelmezte, hogy a tárgyalások menete lassú és döcögős, valamint aláhúzta, hogy a bennmaradó tagállamok meg fogják őrizni az egységüket, még ha a brit diplomácia mindent el is követ a “huszonhetek” megosztása érdekében.
Balczó Zoltán jobbikos képviselő figyelmeztetett: a rendezett kiváláshoz a britek méltányos érdekeit is figyelembe kell vennie az EU-nak.
“Méltányosak vagyunk-e, amikor elvárjuk, hogy a kilépés után is elfogadják az EU bíróságának joghatóságát, vagy akkor, amikor meg akarjuk tiltani minden előzetes kereskedelmi tárgyalás folytatását harmadik országokkal?” – tette fel a kérdést Balczó.
“Ha büntetni akarjuk a kilépésért a briteket, akkor veszélyes útra tévedünk, mert nem lesz szervezett kilépés, ennek pedig mindkét oldal vesztese lesz” – mondta.
Írásbeli hozzászólásában Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció politikusa egyebek mellett azt emelte ki, hogy kizárólag akkor fogják megszavazni az esetleg megszülető egyezményt, ha az egyértelműen megvédi az állampolgári jogokat, biztosítva az Egyesült Királyságban élő magyarok már megszerzett jogait.
Szanyi Tibor MSZP-s képviselő úgy vélekedett, hogy “a határozott és következetes uniós Brexit-magatartást állampolgáraink érdekei védelmében meg kell követelni saját tagállamaink kormányaitól is”.
“A most kilépni szándékozó országgal szembeni közös uniós tárgyalási álláspontunk felvizezése ugyanis azzal a veszéllyel is járna, hogy lovat ad az Orbán- és Kaczinsky-féle Európa-ellenes nacionalisták, vagy esetleges jövőbeni követőik alá” – közölte.
Az esetleges kiválási szerződéshez az EP jóváhagyása is szükséges, a testület így végső soron akár meg is vétózhatja majd a felek által kidolgozott egyezményt, és ebben az esetben a tárgyalási határidő lejártakor egyszerűen hatályukat veszítenék az uniós szerződések a szigetország vonatkozásában.
A Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerint az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, annak hiányában pedig a távozási szándék bejelentése után két évvel szűnik meg, azaz ebben az esetben 2019. március 29-én, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.

Forrás: MTI

További Hírek:

Leave a Comment