You are here
Évértékelő – Nem volt túl mozgalmas a 2017-es év Szerbia számára EU 

Évértékelő – Nem volt túl mozgalmas a 2017-es év Szerbia számára

Az utóbbi éveknél kevésbé mozgalmasra sikerült a 2017-es esztendő Szerbiában, csak az áprilisi elnökválasztás keverte fel némileg a belpolitikai állóvizet.

Mivel Szerbiában az utóbbi években egyik kormány sem tudta kitölteni megbízatási idejét, és átlagosan kétévente rendeztek előrehozott választást, senki nem lepődött volna meg azon, ha a sajtóban megjelent pletykák igaznak bizonyulnak, és áprilisban a tervezett elnökválasztással egy időben ismét új képviselőket kellett volna választaniuk a szerbeknek. Ez azonban végül nem történt meg, csupán egy kisebb kormányátalakítás történt azt követően, hogy az április 2-i elnökválasztás után Aleksandar Vucic a miniszterelnöki széket államfői fotelre cserélte. Ezzel Vucic lett az első szerb politikus, aki kormányfőként indult az államfői posztért.
Éppen ez a változtatás, vagyis az, hogy a kormányzó miniszterelnök köztársasági elnök lett, vezetett oda, hogy Szerbiának története során először női miniszterelnöke lett. Ana Brnabic egyben az első olyan nyugat-balkáni vezető politikussá vált, aki nyíltan vállalta leszbikusságát. Az új kormányfőt többször is támadták amiatt, mert egyik pártnak sem tagja, illetve szexuális irányultsága és neme miatt is érték bírálatok, ám eddig minden alkalommal sikerült meggyőznie ellenfeleit, határozott kézzel irányítja a kormányt.
A külpolitikai kapcsolatokban nem voltak nagyobb zökkenők, de nem történtek óriási előrelépések sem. Továbbra sem oldódott meg Koszovó helyzete, habár az államfő nemzeti konzultációt kezdeményezett a terület státusáról. Az elnök kijelentette, Szerbiának rendeznie kell a Koszovóval fenntartott viszonyt annak érdekében, hogy ezt a terhet a jövő generációinak ne kelljen tovább cipelnie, és Szerbia is tovább tudjon lépni. A konzultáció még folyik, lezárásától a Pristinával fenntartott viszony rendezését várják, ám olyan elképzelések is napvilágot láttak, amelyek szerint megoldást csak az jelenthet, ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét. Sokan szimbolikusnak tartanák, ha ez 2018-ban történne meg, Koszovó ugyanis 2008-ban, éppen tíz éve kiáltotta ki elszakadását Szerbiától.
Bosznia-Hercegovinával sem volt felhőtlen a viszony ebben az évben. Először az vezetett feszültséghez, hogy Szarajevó kezdeményezte a hágai Nemzetközi Bíróságnál (ICJ), hogy vizsgálják felül a Szerbia elleni korábbi pert, ám ezt a testület elutasította, mivel a beadásáról eltért a háromtagú boszniai államelnökség tagjainak a véleménye. A beadványt a bosnyák tag kezdeményezte, míg a szerb és a horvát tag egyértelműen elutasította. Később hasonlóan heves vita alakult ki arról, hogy Bakir Izetbegovic több fórumon is kijelentette, Bosznia-Hercegovinának el kell ismernie Koszovó függetlenségét. Ezzel az álláspontjával sem értett egyet a háromtagú államelnökség szerb és horvát tagja.
Megoszlottak a reakciók Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot illetően is, akit a hágai Nemzetközi Törvényszék életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt háborús bűnök miatt, egyebek mellett a srebrenicai mészárlásban vállalt vezető szerepéért. Míg a nemzetközi közösség és a bosnyákok mérföldkőnek, példaértékűnek, és igazságosnak nevezték az ítéletet, addig a szerbek többsége szerint igazságtalan, szerbellenes és szégyenteljes döntés született.
Magyarországgal viszont tovább erősödött a diplomáciai és a gazdasági kapcsolat, és elkezdődött végre a Budapest-Belgrád vasútvonal szerbiai szakaszának a felújítása, a korszerűsítés befejezését követően a két főváros közötti nyolc órás menetidő 3 órára rövidül.
Az év során némileg csökkent az európai uniós csatlakozás támogatottsága, míg 2016-ban a lakosság 48 százaléka, addig 2017-ben ennél egy kicsit kevesebb, 47 százaléka támogatta azt, hogy Szerbia az Európai Unió tagjává váljon. Elemzések szerint ezek a számok jól ábrázolják azt a jelenséget, amely szerint amikor Brüsszel támogató magatartást mutat Szerbiával szemben, akkor a lakosság is pozitívabban vélekedik Brüsszelről, amikor viszont negatív jelzések érkeznek az EU-ból, a csatlakozás támogatása is csökken. 2017-ben hat csatlakozási fejezetet nyitottak meg Belgrád és Brüsszel között, így a 35 tárgyalási fejezetből már tizenkettőről megkezdte, kettő esetében pedig már ideiglenesen le is zárta a tárgyalásokat az ország. Szerbia azonban ennél gyorsabb és dinamikusabb integrációra számított, így nem véletlen, hogy némileg nőtt az euroszkepticizmus az országban.
Az előző két évhez képest 2017-ben Szerbia már alig foglalkozott a migránsválság kérdésével. Az év elején még körülbelül 8500 illegális bevándorló tartózkodott az országban, ám számuk decemberre megfeleződött. Az ország 18 befogadóközpontjában körülbelül hatezer migráns elszállásolására van lehetőség, ám néhány százan mindig úgy döntöttek, hogy inkább az erdőkben és elhagyatott házakban húzzák meg magukat. Attól tartottak, a központokban nem tudnak majd szabadon közlekedni, a magyar és a horvát határ közelében tartózkodva viszont azt remélték, gyorsabban átjuthatnak az Európai Unióba.
Szerbia gazdasága a vártnál kevésbé, de bővülni tudott a 2017-es esztendőben is. A becslések szerint az év végére a bruttó hazai termék 3 százalékkal nőtt, míg tavaly 2,7 százalékos volt a GDP-növekedés. Emellett januárban lejár a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött, 1,2 milliárd eurós, hároméves készenléti hitelről szóló megállapodás, és várhatóan Belgrád egyelőre nem köt újabb szerződést az IMF-fel. A korábbi megállapodás egyik feltétele a költségvetési hiány, valamint az államadósság csökkentése volt, amit Szerbia meg is tett. A 2018-ra vonatkozó költségvetési törvény értelmében a hiány csupán a GDP 0,6 százalékát teszi majd ki – 2017-ben 1,7 százalékos volt -, míg az államadósság a 2017-es esztendő végére a GDP 62,7 százalékára csökkent.

 

További Hírek:

Leave a Comment