You are here
Évértékelő – Németországban átalakult a pártrendszer 2017-ben EU 

Évértékelő – Németországban átalakult a pártrendszer 2017-ben

A pártrendszer átalakulásának éve volt 2017 a német politikában, ami elsősorban a migrációs válságnak tulajdonítható. A gazdaságban 2017 a megszakítás nélküli növekedés nyolcadik éve, a társadalomban pedig az elégedettség és a derülátás éve volt.

“Na most akkor kielemezzük a választásokat” – mondta Angela Merkel 12 héttel a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után, advent második vasárnapján, december 10-én pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőségi értekezletén. A Die Welt című lap beszámolója szerint több résztvevő úgy értékelte, hogy előadásában a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) új “erős embere”, Markus Söder álláspontjára helyezkedett, aki számos alkalommal kifejtette, hogy a CDU/CSU rossz választási eredménye a menekültpolitikának tulajdonítható.
Mások szerint a pártelnök-kancellár adventre halasztott számvetése nem volt ennyire egyértelmű, de az biztos, hogy közeledett bírálóihoz – írta a Die Welt, hozzátéve, hogy Angela Merkel gyakran nem veszi figyelembe, de mindig pontosan érzékeli pártja hangulatát.
A CDU vezetője a mérlegkészítés halogatásával “kifékezte” a gyenge eredmény miatt támadt elégedetlenséget, és az év végére stabilizálta helyzetét. A liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) és a Zöldekkel folytatott kormányalakítási tárgyalások irányítójaként még bírálói körében is elismerést vívott ki, így a CDU/CSU ismét szinte teljes egységben áll ki mögötte, jóllehet a pártok színe alapján Jamaica-koalíciónak nevezett kormány gondolata elbukott, mert az FDP kivonult a tárgyalásokról.
A CSU a CDU-nál is rosszabbul szerepelt a szeptemberi Bundestag-választáson, és vezetője, Horst Seehofer kevesebb sikerrel járt, mint Angela Merkel. A pártot és a bajor tartományi kormányt 2008 óta vezető politikus elveszítette hatalma egy részét, a miniszterelnöki pozíciót kénytelen átadni Markus Södernek.
A harmadik kormánypártot, a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) is megrázta a minden korábbinál gyengébb választási eredmény. Szeptember 24. óta állandó a forrongás, egyelőre nem látni, hogy a kormányzás folytatását, vagy az ellenzékbe vonulást pártoló erők kerülnek-e többségbe, és azt sem, hogy meddig maradhat elnök Martin Schulz.
A kutatóintézeti felmérések és szakértői elemzések mind azt jelzik, hogy a kormánypártok gyengülésében meghatározó szerepe volt a menekültpolitikának, és az is a migrációs válságra vezethető vissza, hogy első alkalommal vált a szövetségi szintű politika tartós tényezőjévé egy erő a CDU/CSU-tól jobbra elhelyezkedve. Ez az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt, amelynek megjelenésével, illetve az FDP visszatérésével minden eddiginél több, 7 párt szerzett képviseletet a Bundestagban.
A pártszerkezet tagoltságának erősödése és az eddigi kormánypártok gyengülése révén rekordhosszúságúra nyúlik a kormányalakítás. Az eddigi csúcs 86 nap volt, 2013-ban állította be a CDU/CSU és az SPD. Az év végén úgy tűnik, hogy ismét ez a három párt alakíthat kormányt, talán húsvétra. Ez a fejlemény az egyik legtekintélyesebb német lap, a Der Spiegel című hírmagazin szerint azt jelenti, hogy Németország nagykoalícióból a “kiskoalíció”, avagy a “vesztesek koalíciója” felé sodródik.
Általánosabb, nemzetközi kitekintésben szemlélve az látszik, hogy tipikus nagykoalíció utáni választási eredmény született: a néppártok gyengültek, a rétegpártok előretörtek. Az AfD megerősödésével pedig Németország 2017-ben tipikus nyugat-európai ország lett: betagozódott azon demokráciák közé, amelyekben a jobbközéptől jobbra is van jelentős politikai tényező.
Közben tovább folytatódott a 2010-ben kezdődött gazdasági fellendülés, amely a foglalkoztatottság bővülése és a fizetések emelkedése révén már nemcsak az exportra támaszkodik, hanem a belső fogyasztásra is. A 82 milliós országban a legutóbbi, októberi adatok szerint már 44,6 millióan dolgoznak, szemben az egy évvel korábbi 43,9 millióval. A legfejlettebb déli, délnyugati vidékeken sokhelyütt 3 százalék alá süllyedt a munkanélküliség, ami teljes foglalkoztatottságot jelent.
A fellendülés széleskörű elégedettséggel jár együtt, ami leginkább azokra jellemző, akik “a hátukon viszik az országot”. Ez a középnemzedék, a 30-59 év közötti korosztály, amelynek 79 százaléka jónak, vagy nagyon jónak értékeli az életminőségét a német biztosítótársaságok szövetségének (GDV) novemberben ismertetett felmérése szerint.
A GDV megbízásából az Allensbach közvélemény-kutató intézet által készített felmérés szerint mindössze 17 százalék érzi úgy, hogy életminősége és gazdasági helyzete romlott az utóbbi 5 évben, és az egy évvel korábbi 29 százalékról 23 százalékra csökkent a munkájuk elvesztésének kockázata miatt aggódók aránya. Mindez azt jelenti, hogy a német középnemzedék minden eddiginél jobbnak tartja a helyzetét, az anyagi vonatkozású aggodalom szintje pedig történelmi mélypontra süllyedt.
A felmérés azt is kimutatta, hogy 56 százalék pozitívan értékeli az állam működését, és csupán 27 százalék viszonyul túlnyomórészt negatív érzelmekkel az államhoz. Ugyancsak pozitív az Európai Unió megítélése: 49 százalék szerint az EU javítja a középnemzedék boldogulási esélyeit, és csak 6 százalék szerint rontja.
Hasonló adatokat mutat számos további, az egész társadalomra kiterjedő felmérés. A Nielsen piackutató társaság például egy karácsony előtt ismertetett vizsgálatában kimutatta, hogy a németek 65 százaléka jónak, vagy nagyon jónak ítéli a munkaerőpiaci kilátásait, és míg alig egyharmaduk, 27 százalékuk a takarékoskodásra helyezi a hangsúlyt, 49 százalék úgy véli, hogy most kell megvásárolni mindazt, amire szükség van, vagy ami vonzó.
Ez a többi európai országban mért adattal együtt azt mutatja, hogy “a klisékkel ellentétben Németország vásárol, és Európa spórol” – írta jelentésében a Nielsen.

 

További Hírek:

Leave a Comment