You are here
Japán figyelmeztetés: nem maradnak a brit piacon a japán cégek, ha nem kifizetődő a jelenlétük Brexit 

Japán figyelmeztetés: nem maradnak a brit piacon a japán cégek, ha nem kifizetődő a jelenlétük

Japán londoni nagykövete szerint nem maradnak a brit piacon a japán és más külföldi vállalatok, ha a brit EU-tagság megszűnése után jelenlétük nem lesz nyereséges.

Curuoka Kodzsi japán nagykövet csütörtökön a brit gazdaságban jelenlévő legnagyobb japán termelő és pénzügyi vállalatok vezetőinek társaságában tárgyalt Theresa May britminiszterelnökkel a Downing Streeten.
A megbeszélés után a diplomata újságíróknak kijelentette: ha Nagy-Britanniában honos külföldi cégek “működéséből a továbbiakban nem származik nyereség”, akkor egyetlen magáncég sem tudja fenntartani működését a brit gazdaságban.
Curuoka Kodzsi hozzátette: ez nem csupán a japán vállalatokra érvényes.
A nagykövet szerint “nagy tétre menő ügyről van szó, és ezt mindenkinek szem előtt kell tartania”.
Nem ez az első ilyen jellegű japán figyelmeztetés London címére.
A japán kormány már nem sokkal a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – népszavazás után átiratot küldött a britkormánynak, közölve: azok a japán vállalatok, amelyek Nagy-Britanniába telepítették európai központjukat, áthelyezhetik a kontinentális EU-tagállamokba ezeknek az érdekeltségeknek a vállalatigazgatási tevékenységét, ha Nagy-Britanniában a kilépés után megszűnik az uniós jogszabályok hatálya.         A japán kormány a felhívásban “nyomatékosan kérte”, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti áruforgalom továbbra is mentes legyen a vámterhektől, emellett a szolgáltatások és a pénzügyi tranzakciók is zökkenőmentesen folytatódjanak.
A japán kormány levelében megfogalmazott igények között szerepelt az is, hogy a brit gazdaságban tevékenykedő japán cégek a jövőben is toborozhassanak megfelelő szakképzettségű munkaerőt az Európai Unióból.
A brit kormányfővel tartott csütörtöki londoni találkozón a japán nagykövet mellett jelen voltak olyan japán óriáscégek nagy-britanniai érdekeltségeinek vezetői is, mint a Nomura, a Marubeni, a Mitsui, a Mitsubishi, a Honda, a Nissan, a Toyota és a Panasonic.
A brit autógyártás felét japán cégek adják.
A brit autóipar érdekképviselete szervezetei már korábban felhívták a kormány figyelmét arra, hogy ha nem születik kereskedelmi megállapodás az EU-val, és a kétoldalú kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályozása lép életbe, az EU-ba irányuló brit autóexportot 10 százalékos – gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan – vámteher sújtaná.
A brit gazdaságban eszközölt japán működőtőke-befektetések értéke hozzávetőleg 47 milliárd font (17 ezer milliárd forint).
A Downing Street tájékoztatása szerint Theresa May miniszterelnök a megbeszélésen megerősítette, hogy a brit kormány az EU-tagság megszűnése után is “mély és különleges partneri viszonyt” szeretne fenntartani az Európai Unióval.
Hozzátette: a brit kilépés az EU-ból lehetőséget teremt arra is, hogy Nagy-Britannia “világszerte” új szabadkereskedelmi megállapodásokat kössön.
A brit kormány Brexit-stratégiájának sarkalatos eleme, hogy London olyan szabadkereskedelmi megállapodást akar kötni az EU-val, amely a lehető legszélesebb körű vámmentességgel biztosítja a további “súrlódásmenetes” kereskedelmet az unióban maradó országokkal.
London szerint ugyanakkor e szabadkereskedelmi megállapodásnak lehetővé kell tennie, hogy Nagy-Britannia a világ más országaival is szabadon köthessen kereskedelmi egyezményeket.

mti

További Hírek:

Leave a Comment