You are here
Juncker: tíz évvel a gazdasági válság kezdete után ismét szél dagasztja az EU vitorláit  EU 

Juncker: tíz évvel a gazdasági válság kezdete után ismét szél dagasztja az EU vitorláit 

Tíz évvel a gazdasági válság kirobbanása után megfordult a szélirány, Európa “vitorláit ismét szél dagasztja”, ezért ki kell használni a mostani lendületet egy erősebb, egységesebb és demokratikusabb unió létrehozására – jelentette ki szerdai évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Minden egyes tagországban jól érezhető, hogy Európa új lendületet vett, az EU gazdasági növekedése az utóbbi időben az Egyesült Államok bővülését is meghaladja – mondta Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén, hozzáfűzve, hogy a munkanélküliség kilenc éve nem volt ilyen alacsony, nyolcmillió új munkahely jött létre, és így ma 235 millióan dolgoznak az Európai Unióban, ami példa nélküli.
Rámutatott: közös valutaalapot, valamint gazdasági és pénzügyminiszteri posztot kellene létrehozni a belső piac megerősítése, az integráció mélyítése érdekében. Elmondta, utóbbihoz nem szükséges új hivatal, a tisztséget a bizottság egyik tagja is betölthetné, aki egyben az eurócsoport elnöke is lenne. “Nincs szükség párhuzamos struktúrákra” – fogalmazott.
Mint mondta, támogatná az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének összevonását az EU működésének hatékonyabbá tétele érdekében. Juncker arra is felszólított, hogy bizonyos külpolitikai kérdésekben ne egyhangúsággal, hanem minősített többséggel hozza meg döntéseit a tagállami kormányokat tömörítő tanács, vagyis szűnjön meg a tagállamok vétójoga.

 

 
A volt luxemburgi kormányfő kiemelte, hogy támogatja a páneurópai pártlisták létrehozását a következő EP-választáson, az eurót használó tagországok külön közös parlamentjének létrehozására vonatkozó javaslatokat azonban nem tartja “túl izgalmasnak”.
Azon véleményének is hangot adott, hogy fel kell állítani egy uniós kibervédelmi ügynökséget, egy szervezetet a hírszerzési információmegosztás koordinálására, illetve olyan jogkörökkel is célszerű lenne felruházni majd az uniós ügyészi hivatalt, hogy a határokon átnyúló terrorügyekben is eljárhasson.
Juncker elmondta, arra fogja kérni a tagállami vezetőket, hogy hagyják jóvá a szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdését Ausztráliával és Új-Zélanddal, és ezen egyeztetéseket a bizottság mandátumának végéig, 2019-ig le szeretné zárni. Cél az is, hogy Mexikóval és a dél-amerikai közös piac (Mercosur) országaival még idén megállapodásra jussanak, a tárgyalások során azonban szem előtt kell tartani az átláthatóság követelményét is – közölte.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az EU nem “naiv partizánja” a kereskedelemnek, ezért Brüsszel új keret felállítását javasolja a külföldi befektetések ellenőrzésére, hogy szükség esetén megvédje a kontinens stratégiai vállalatait a külföldi, elsősorban kínai felvásárlástól.
A bizottság elnöke kijelentette, hogy meg kell teremteni az egyenlőség unióját, amelynek tagjai egyenlők a méretüktől és a földrajzi helyzetüktől függetlenül, nem lehetnek másodrangú állampolgárok. “Európának egyszerre kell lélegeznie a tüdeje keleti és nyugati felével, máskülönben a kontinens légszomjat kap” – közölte.

 

 
Elfogadhatatlan az élelmiszerek eltérő minősége az EU-n belül, nem engedhető meg, hogy egyes vállalatok ugyanolyan márkanév alatt rosszabb minőségű termékeket forgalmaznak a közép- és kelet-európai piacokon, mint Nyugat-Európában. Az európai jog ezt már most is tiltja, a nemzeti hatóságokat kell a megfelelő jogosítványokkal ellátni az illegális gyakorlatok megszüntetéséhez – szögezte le.
Javasolta, hogy az egyenlőség jegyében hozzanak létre új felügyeleti hatóságot a kiküldött munkavállalók jogainak garantálására, Romániát és Bulgáriát pedig vegyék fel a schengeni térségbe.
“Európa a szolidaritás kontinense, és az is marad, amely befogadja az üldözötteket, az illegális bevándorlást azonban meg kell fékezni, szabályozott mederbe kell terelni a migrációt” – hangoztatta Juncker, aki szerint bár az ügy sok konfliktust okozott, mégis sikerült komoly előrehaladást elérni, a külső határok védelme például sokkal hatékonyabb, mint korábban, s jelentősen csökkent az illegálisan Európába érkezők száma is. Leszögezte: a határvédelem felelősségét az EU külső határain fekvő tagállamok nem viselhetik egyedül.
Elmondta, hogy a bizottság hamarosan új javaslatokkal fog előállni a gazdasági bevándorlók visszaküldésének felgyorsítására, továbbá kiemelte, hogy javítani kell a menekültek helyzetét a líbiai táborokban, és nagyobb szolidaritást kell vállalni Afrikával.
Európa nem egy erődítmény, a tagállamok tavaly 720 ezer menekültet fogadtak be, háromszor többet, mint az Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada együtt – mondta.

 

 

Juncker beszélt a jogállamiság kérdéséről is, egyebek mellett aláhúzva, hogy a tagállamok mindig kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit, az alapjogok csorbulásával jár, amennyiben ez nem így történik. “Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes” – mondta. Az Európai Unió nem állam, de legyen jogállam – tette hozzá.
Felszólalásában a bizottság elnöke röviden az Egyesült Királyság uniós kiválásának ügyét is érintette, mondván, a britek hamarosan sajnálni fogják, hogy a kilépés mellett döntöttek, ahogy távozásukat Európa is sajnálja. Ennek ellenére a “Brexit nem minden és nem Európa jövője” – fogalmazott.
Az első elemzések szerint az angol, francia és német nyelven előadott, 70 perces beszéd volt Jean-Claude Juncker eddigi legmegfontoltabb, ugyanakkor legkimértebb évértékelője.

Forrás: MTI / Kép:   inforadio.hu   /

További Hírek:

Leave a Comment