You are here
Kormányzati hatástanulmány: minden brit országrész minden Brexit-forgatókönyvvel rosszul jár Brexit 

Kormányzati hatástanulmány: minden brit országrész minden Brexit-forgatókönyvvel rosszul jár

A brit kormány bizalmasnak szánt, de sok részletében kiszivárgott, a parlamenti képviselőknek szerda este végül hivatalosan is bemutatott hatástanulmánya szerint az Egyesült Királyság mindegyik országrészének gazdasága rosszul jár a brit EU-tagság megszűnésével, bármilyen eredménnyel végződnek is a Brexit utáni kapcsolatrendszerről a Brüsszellel folyó tárgyalások.

A hatástanulmány 15 éves előrejelzési távlatot fog át, és három forgatókönyvet vizsgál.
Az első szerint az Egyesült Királyság az EU egységes belső piacának tagja marad, a második szimulációs modell azt feltételezi, hogy London – ahogy ezt a brit kormány tervezi is – otthagyja az uniós belső piacot, de szabadkereskedelmi megállapodást köt az EU-val, a harmadik változat pedig a megállapodás nélküli Brexit lehetséges növekedési hatásait elemzi.
A részletesen levezetett modellszámítások azt mutatják, hogy a brit hazai össztermék (GDP) halmozott növekedési vesztesége a következő 15 évben még a legkedvezőbb Brexit-forgatókönyv is esetén is elérné a 2 százalékpontot a folytatódó EU-tagság esetén ugyanezen távlatban elérhető kumulatív növekedéshez képest. E legkevésbé rossz forgatókönyv alapján az Egyesült Királyság az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja maradna, és így továbbra is hozzáférne az EU egységes belső piacához.
Ha az Egyesült Királyság kilép az Európai Unió egységes belső piacáról, de sikerül az EU-val átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra jutnia a Brexit utáni időszakra – ahogy ezt a brit kormány hivatalosan is tervezi -, a halmozott növekedési veszteség a vizsgált másfél évtizedes előrejelzési távlatban 5 százalékpont lenne a gazdaság egészében.
A tanulmányt összeállító kormányzati szakértők becslése szerint abban az esetben, ha semmiféle Brexit-megállapodás nem születik, és az Európai Unióval folytatott britkereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép életbe – amely vámok megjelenésével járna -, az a másfél évtizedes előrejelzési távlatban összesen 8 százalékpontnyi GDP-növekedési veszteséget okozna országos átlagban.
Az átlagon belül jelentősek az eltérések. A hatástanulmány szerint London szenvedné meg a legkevésbé a figyelembevett Brexit-forgatókönyveket: a londoni gazdaság a modellszámítások alapján a három kidolgozott forgatókönyv-változatra mínusz 1, mínusz 2, illetve mínusz 3,5 százalékpontos halmozott növekedési eltéréssel reagálna 15 év alatt ahhoz az összesített GDP-növekedéshez képest, amely a folytatódó brit EU-tagság esetén lenne várható a brit főváros hazai össztermékében.
A legrosszabbul Anglia északkeleti térsége és Észak-Írország járna.
Északkelet-Angliában – amely az összes angol térség közül a legtöbb fejlesztési EU-támogatást kapja – 3, 11, illetve 16 százalékpontos, Észak-Írországban 2,5, 8 és 12 százalékpontos halmozott GDP-növekedési kiesést okozna 15 éves időtávlatban a három felvázolt Brexit-forgatókönyv.
Skóciában mínusz 2,5, mínusz 6 és mínusz 9 százalékpont, Walesben mínusz 1,5, mínusz 5,5 és mínusz 9,5 százalékpont kumulatív növekedési hatással járna a Brexit-tárgyalások három modellezett kimenetele.
Brit kormányforrások már az első kiszivárogtatások után hangsúlyozták, hogy a tanulmány “egy korai, félkész tervezete” került ki, amely nem tartalmazza azokat a hatásokat, amelyeket az Európai Unióval a brit kormány szándékai szerint kialakítandó “mély és különleges viszonyrendszer” gyakorolna a brit gazdaságra.
A kormány azonban a mind erősebb politikai nyomás hatására úgy döntött, hogy az alsóház képviselőinek és a felső parlamenti kamara, a Lordok Háza tagjainak “bizalmas betekintést” enged a tanulmányba. Ez szerda este megtörtént, és bár a brit kormány továbbra sem kívánta a nyilvánosság elé tárni az elemzést, a dokumentum szinte azonnal eljutott az összes vezető brit médiatársasághoz.
Mark Carney, a Bank of England – a brit jegybank – kormányzója már a kiszivárogtatások előtt felhívta a figyelmet a Brexit körüli bizonytalanságok negatív növekedési hatásaira.
Carney nemrégiben kijelentette: a beruházási érték százalékos növekedési üteme a többi fejlett ipari gazdaságban kétszámjegyű, a brit gazdaságban ugyanakkor “az egyszámjegyű tartomány alsó vége felé jár”.
A Bank of England vezetője szerint a nominális brit hazai össztermék máris egy százalékkal alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a jegybank az EU-tagságról 2016 nyarán tartott – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – népszavazás előtt az idei év elejére várt. Carney szerint ez több tízmilliárd fontnak megfelelő aktivitási veszteséget jelent.

mti

További Hírek:

Leave a Comment