You are here
Az Európai Bizottság a károsanyag-kibocsátás alapján állapítaná meg az útdíjakat EU 

Az Európai Bizottság a károsanyag-kibocsátás alapján állapítaná meg az útdíjakat

A károsanyag-kibocsátás mértéke és a megtett távolság alapján állapítaná meg az útdíjakat az Európai Bizottság (EB) a szerdán közzétett úgynevezett mobilitási és közlekedési reformcsomagban szereplő javaslatok értelmében.

A brüsszeli testület szerint az “Európa mozgásban” elnevezésű kezdeményezéscsomag “javítaná a forgalom biztonságát, méltányosabbá tenné az úthasználati díjakat, mérsékelné a légszennyezést, a közlekedési dugókat, csökkentené a vállalkozásokat terhelő bürokráciát és az illegális foglalkoztatást, továbbá megfelelő körülményeket és pihenőidőt biztosítana a dolgozók számára.
Az EB egyetlen tagállam számára sem tenné kötelezővé az útdíj bevezetését, viszont azoknak az országoknak, amelyekben bevezették, meg kellene felelniük bizonyos szabályoknak, a zéró szén-dioxid-kibocsátású autók például 75 százalékos kedvezményt kapnának az árból.
A befolyó összeg egy részét infrastruktúra-fejlesztésre kellene fordítani. Az árakba a zajszint, a torlódások vagy a légszennyezés csökkentésének költségeit is beépíthetnék.
A bizottság emellett három napban korlátozná havonta azt az időtartamot, ameddig az uniós állampolgárságú kamionosok az EU valamely másik tagállamában dolgozhatnának úgy, hogy továbbra is csak a hazájukban előírt, a helyi minimálbérnél az esetek többségében lényegesen alacsonyabb béreket kapják.
A tervezet értelmében ezek a fuvarozók három nap után “kiküldött munkavállalónak” számítanának, és legalább a tartózkodási országban érvényes minimálbért kellene kapniuk, illetve a helyi munkajogi szabályok vonatkoznának rájuk.
Sajtójelentések szerint ez a javaslat a gazdagabb, nyugat-európai országoknak kedvez, amelyek tartanak tőle, hogy a kelet-európai olcsó konkurencia miatt további munkahelyek fognak megszűnni a “tisztességtelen előny” miatt tiltakozó helyi fuvarozócégeknél. A közép- és kelet-európai országok szerint a korlátozások indokolatlanul protekcionista jellegűek.
A javaslatban arra is kitértek, hogy a kamionsofőröknek hat munkanap után kötelező lenne 45 órát pihenniük.
Az EB közlése szerint a bemutatott hosszú távú stratégia célja az ágazat versenyképességének fenntartása a tiszta energia és digitalizáció felé tartó, szociális szempontból méltányos átmenetben.
“A közlekedés világa alapjaiban változik. Európának meg kell ragadnia a lehetőséget, hogy meghatározza a mobilitás jövőjét. Ez egyedülálló lehetőség arra, hogy úgymond +ismét feltaláljuk a spanyol viaszt+” – jelentette ki Maros Sefcovic energiaunióért felelős uniós biztos.
Az átmeneti időszak a nehéz-tehergépkocsik esetén 2023-ig, más járművek számára 2027-ig tartana a bizottsági javaslat értelmében, amelyet még az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Deli Andor fideszes európai parlamenti képviselő a mobilitási csomag kapcsán hangsúlyozta: “az elkövetkező időszak közúti vitái során olyan megoldásokat kell találni, amelyek életszerűek, figyelembe veszik a fuvarozás szolgáltatásának minden sajátosságát és gátat szabnak a fuvarozási piac további töredezettségének, hogy maradéktalanul érvényesülhessen a szolgáltatásnyújtás alapszabadsága”.
A képviselő ugyanakkor sérelmezte, hogy a csomagot későn, csak a kiküldetési irányelv felülvizsgálatának előrehaladott szakaszában mutatták be. “Mindenképp el kell kerülni, hogy a kiküldetési irányelv általános szabályai gúzsba kössék a jogalkotók kezét a mobilitási csomag tárgyalása során. Ellenkező esetben megtörténhet, hogy a valóságtól elrugaszkodott, a szakmai és gyakorlati tapasztalatokat figyelmen kívül hagyó jogszabály születik” – fogalmazott.

Forrás: MTI

További Hírek:

Leave a Comment