You are here
A londoni British Museum: a kristálykoponya rejtélye UK 

A londoni British Museum: a kristálykoponya rejtélye

A kristálykoponya (avagy koponyák, hiszen több is van belőlük) az emberiség történetének azon rejtélyei közé tartoznak, melyekre a tudomány mai állása szerint még nincs elfogadható válasz. Az első koponya megtalálása Albert Mitchell-Hedges angol utazó nevéhez fűződik, ő bukkant rá ugyanis 1927-ben Közép-Amerikában a mai napig is sok kérdést felvető kvarckristályból készült koponyára, mely arányaiban tökéletes, két darabból áll, megmunkálási minőségét tekintve pedig példa nélküli.

Pontosan ma sem tudni, hogy az első megtalált kristálykoponya mikor és milyen módon készült, de az rendkívüli módon hasonlít az emberi koponyához, anatómiailag tökéletes és a precíz megmunkálása olyasféle technológiát feltételez, amely még ma sem áll az emberiség rendelkezésére. A lelet néhány éven át a régész birtokában maradt, majd végül az 1930-as években egy Brazil múzeumba került.

Az 1970-es években a Hewlett-Packard cég laboratóriuma részletes vizsgálatnak vetette alá a kristálykoponyát, melyet mint kiderült egyetlen nagy kvarckristályból alakították ki, ám a készítői egyáltalán nem használtak fémből készített eszközöket – ugyanis a mikroszkópos vizsgálat során egyetlen karcolást sem fedeztek fel a koponya felületén. Volt elképzelés arról is, hogy hogy a koponya készítői először gyémánttal gömbformát faraghattak ki, majd a csiszolást, maratást, fényezést víz és homok oldatával végzett megszámlálhatatlanul sok kezeléssel kivitelezték, ez azonban óvatos becslések szerint 300 emberévnyi munkát jelent! A Mitchell-Hedges-féle kristálykoponya tehát vagy egy mára már elfeledett eljárással készült, vagy több évszázadot is igénybe vett létrehozása. A vizsgálatok során megfigyelték, hogy a kristálykoponya időről-időre változtatja színét és a környezeti/időjárási viszonyoktól függetlenül hol elhomályosodik, hol pedig fényesen ragyog.

A British Museumban őrzött kristálykoponya eredete legalább olyan rejtélyes és vitatott, mint a Mitchell-Hedges-féle koponyáé, az ugyanis nagyon hasonlít az elsőként megtalált példányra, bár a londoni koponya kevésbé részlet gazdag és az állkapocs sem eltávolítható vagy mozgatható. A múzeum feljegyzései szerint a műkincset 1898-ban a Tiffany’s-nél vették New Yorkban. Állítólag spanyol zsoldosok hozták magukkal Mexikóból és a koponyát mindig is azték eredetűnek tartották. Valójában egyáltalán nem bizonyított, hogy a British Museum honnan is szerezte pontosan a koponyát és – jóllehet megvan az esélye, hogy valóban eredeti azték darab – éppúgy lehet modern kori hamisítvány is, bár a két említett koponya feltehetően ugyanabból a forrásból származik.

Kristálykoponya Párizsban is található, mely a legnagyobb a kristálykoponyák közül és egy hatalmas, közepéig befúrt lyuk található rajta. A leletet rengetegszer vetették különféle vizsgálatok alá és arra jutottak 2009-ben, hogy azt valószínűleg géppel készíthették és nem régebbi a 18-19. századnál – a gond csak az, hogy a 18. században ezt a koponyák kimunkálni ilyen részletességgel közel lehetetlen lett volna.
Egy másik elmélet szerint a kristálykoponyák egy másik, idegen faj koponyáinak másolatai és bár szinte tökéletesen megegyeznek az emberi koponyával, nem zárható ki annaka lehetősége, hogy ezek a földönkívüliek kinézetre nagyban hasonlítottak ránk.
Létezik egy legenda, miszerint 12 koponya létezik a Földön. Ha egy napon mind a 12 előkerül és kiegészülnek a rejtélyes 13. koponyával, akkor az emberiség számára egy olyan magasabb szintű tudás válik elérhetővé, mely információkat tartalmaz a világegyetemmel kapcsolatban.
Azonban bármi is a pontos céljuk ezeknek a koponyáknak és bárki is készítette őket, addig nem fogjuk megfejteni a titkot, míg a 13 koponya össze nem áll, amire pedig jelen helyzetben elég csekély az esély, hiszen bár előkerültek a közelmúltban is újabb darabok, ezek többségéről mindig kiderült, hogy csak hamisítványok.
Akárhogyan is van, az említett kristálykoponya türelmesen üldögél a londoni British Museum kiállítótermében és hősiesen állja a rendszeres vakuvillogást, míg titkát némán őrzi.

Forrás: Idegenvezetes London

További Hírek:

Leave a Comment