You are here
Londoni elemzők: “nagyon erősen” kezdték az évet a közép-európai EU-gazdaságok     Pénzügy 

Londoni elemzők: “nagyon erősen” kezdték az évet a közép-európai EU-gazdaságok  

Londoni pénzügyi elemzők szerint “nagyon erős” növekedési lendülettel kezdték az idei évet a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok, amelyek pillanatnyi éves összevetésű növekedési üteme megközelítheti a 6 százalékot.

Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics kedden ismertetett tanulmányában közölte, hogy az általa kidolgozott, GDP-súlyozással számolt összesített térségi gazdasági hangulatindex (ESI) átlaga januárban 109,9 volt a decemberi 107,8 után.
A térségen belül Magyarország ESI-indexe volt a legmagasabb ebben a hónapban, 120,9 ponttal.
A régió egészére kiszámolt januári súlyozott ESI-átlag a ház szerint csaknem tízéves csúcs: a cég által mért térségi index 2008 márciusa óta nem volt ilyen magas.
A Capital Economics Magyarországra, Csehországra, Szlovákiára, Lengyelországra, Horvátországra, Romániára, Bulgáriára és a balti köztársaságokra számítja ki saját térségi hangulati jelzőszámát az Európai Bizottság adataiból levezetve.
A cég londoni elemzői az általuk használt térségi ESI-modell alapján azt valószínűsítik, hogy a vizsgált közép- és kelet-európai EU-gazdaságok hazai össztermékének (GDP) éves növekedési üteme jelenleg 5,5-5,8 százalék környékén járhat.
A Capital Economics várakozása szerint 2018 első felében nagyon erőteljes marad a régió EU-gazdaságainak növekedése, az év második felében azonban a gyorsuló infláció és az emelkedő kamatok miatt valószínűleg mérséklődik a lendület.
Magyarországon mindazonáltal a londoni elemzői közösség csaknem konszenzusos véleménye szerint a belátható előrejelzési távlatban nem várható monetáris szigorítás.
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői legújabb tanulmányukban megállapítják, hogy Magyarországon az utóbbi időszakban gyorsult valamelyest a maginfláció, és a további idei minimálbérnövelés e folyamatnak plusz hajtóerőt ad.
A ház szerint azonban ezzel együtt is nehéz elképzelni, hogy az alacsony inflációval jellemzett jelenlegi globális környezetben a magyarországi infláció túllépné a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos központi célszintjét.
A cég londoni közgazdászai szerint ráadásul az MNB alapállása van annyira enyhe, hogy nem valószínű a monetáris politika irányváltása egészen addig, amíg a magyarországi inflációs ütem a jegybank tűrési sávjának 4 százalékos felső határát át nem lépi.
Mindezek alapján a Commerzbank 2019 végéig valószínűtlennek tartja az MNB alapkamatának emelését.
A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja új prognózisában közölte: saját előrejelzése 2,7 százalékos – a szélesebb konszenzust meghaladó – idei egész éves átlagos inflációt valószínűsít a magyar gazdaságban.
E cég londoni elemzői is úgy vélekedtek azonban, hogy akkor sem módosulna az MNB monetáris politikája, ha az éves infláció az idén eléri a jegybank 3 százalékos központi célszintjét.
A Morgan Stanley távlati előrejelzése – a Commerzbankéhoz hasonlóan – szintén az, hogy az MNB alapkamata még 2019 negyedik negyedévében is a jelenlegi 0,90 százalékon lesz.

Forrás: MTI / Kép:   kadarka.net   /

További Hírek:

Leave a Comment