You are here
Nem véletlenül emlegették Brandy Nagyiként Anna brit királynőt Life in the UK UK 

Nem véletlenül emlegették Brandy Nagyiként Anna brit királynőt

Háromszázhárom éve, 1714. augusztus 1-jén halt meg Anna királynő, az utolsó Stuart és az első brit uralkodó. Uralkodására esett az angol történelem két fontos mozzanata: Nagy-Britannia létrejötte és a brit világhatalmi állást megalapozó spanyol örökösödési háború.

1665. február 6-án született, amikor nagybátyja, II. Károly ült a trónon. A gyermektelen Károly utódának öccse, a katolikus hite miatt rendkívül népszerűtlen Jakab számított, ezért Jakab lányait, Máriát és Annát a király utasítására protestáns hitben nevelték. Anna beteges gyermek volt, látása korán megromlott, vesebajjal küzdött, a himlőt is elkapta, egészségügyi gondjai hozzájárulhattak későbbi vetéléseihez. Tanulmányai a nyelvek elsajátítására és a zenére szorítkoztak, a politika és a hadtudomány terén járatlan maradt. 1683-ban feleségül ment György dán herceghez, a következő években tizenhét alkalommal esett teherbe, csak öt gyermeke született élve és egyikük sem élte túl a csecsemőkort.

Nővérét, Máriát Orániai Vilmos holland helytartóhoz adták feleségül, aki 1688-ban a “dicsőséges forradalommal” megdöntötte a népszerűtlen II. Jakab uralmát és 1689-ben feleségével társuralkodóként elfoglalta az angol és a skót trónt. A házasságból nem született gyermek és mivel Anna gyermekei is korán meghaltak, a parlament 1701-ben úgy döntött: amennyiben mind Vilmos, mind Anna utód nélkül halna meg, a trónt a protestáns hannoveri választófejedelem lánya, Zsófia örökli.

Az 1694-ben megözvegyült Vilmos 1702 márciusában meghalt, őt a trónon a 37 éves Anna, az első férjezett angol királynő követte. Uralkodására esett az angol történelem két fontos mozzanata: Nagy-Britannia létrejötte és a brit világhatalmi állást megalapozó spanyol örökösödési háború. Az angol és a skót parlament által külön-külön elfogadott, 1707-ben életbe lépett Egyesülési Törvény kimondta Anglia és Skócia egyesülését Nagy-Britannia Királyság néven. A két parlamentet az egységes, Londonban ülésező brit parlament váltotta fel, megszületett a közös lobogó és közös pénzt vezettek be. Anna a következő évben megvétózta a skót milícia újjászervezéséről szóló törvényt, ez volt az utolsó alkalom, hogy brit uralkodó megakadályozta egy parlament által elfogadott törvény hatályba lépését.

Anna uralkodását végigkísérte az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború. Az angol csapatok főparancsnoka John Churchill, Marlborough hercege volt, akinek pozícióját az udvarban nemcsak a hadi sikerek alapozták meg, hanem az is, hogy felesége a királynő legjobb barátnője volt. Sarah Churchill azonban túlságosan elbízta magát és nyilvánosan kezdte szapulni barátnőjét, ezért 1710-ben kiesett Anna kegyeiből. Mindez politikai irányváltást is jelentett: a háborút pártoló whigek helyett felerősödött a toryk befolyása, akik béketárgyalásokat kezdtek. A háborút lezáró 1713-as utrechti békéből Nagy-Britannia a legerősebb tengeri hatalomként került ki, megkapta az amerikai francia gyarmatok egy részét, Spanyolországtól megszerezte a stratégiai fontosságú Gibraltárt és hozzájutott a rabszolga-kereskedelem monopóliumához is.

Az élete végén köszvénnyel is küszködő Anna már járni is nehezen tudott, fájdalmai miatt egyre gyakrabban nézett a pohár mélyére, így alattvalói a kevéssé tiszteletteljes Brandy Nagyiként emlegették. Az orvosok a korban szokásos eszközökkel, érvágással, katéterezéssel próbálták gyógyítani, nem sok sikerrel: Anna 1714. augusztus 1-jén a Kensington palotában halt meg. Utóda a trónon az 1701-es trónöröklési törvény értelmében a protestáns I. György hannoveri választófejedelem lett. Anna uralkodása alatt rendezték meg az első ascoti derbit és akkor készült el a Szent Pál-székesegyház is.

 

Forrás: Idegenvezetes London

További Hírek:

Leave a Comment