You are here
Szijjártó: a tagállamoknak joguk van megvitatni az EU jövőjét       EU Nagyvilág 

Szijjártó: a tagállamoknak joguk van megvitatni az EU jövőjét    

Nem lehet elvenni a jogot az uniós tagállamoktól, hogy megvitassák az integráció jövőjével kapcsolatos kérdéseket – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt hétfőn.

A tárcavezető kiemelte: azok a történelmi kihívások, amelyekkel az EU szembesült, “velünk maradtak” az elmúlt egy évben is.
Ma Európában komoly viták vannak e kihívások miatt, ez természetes, hiszen 28 szuverén ország van az integrációban, így “nem túlzottan demokratikus” megkérdőjelezni a vita lehetőségét – vélekedett. Hozzátette: antidemokratikus és elfogadhatatlan európaiatlannak nevezni azokat, akik a vita jogát fenn akarják tartani maguknak.
Szijjártó Péter a kihívások között említette a terrorizmust, a bevándorlást, az energiabiztonságot, a Brexitet, valamint az ukrajnai helyzetet.
A terrorizmussal kapcsolatban emlékeztetett: az elmúlt két évben 27 terrortámadás volt Európában, ezeknek 330 halálos áldozata és 1300 sebesültje volt.
Korábban Európában nem volt a mindennapi élet velejárója a terrorizmus, és Magyarország elutasítja, hogy ezzel együtt kellene élni, hogy ez természetes dolog – közölte. Hozzátette: “elvárjuk az európai intézményektől, hogy végre lépjenek fel ebben a kérdésben”.

 

 
Úgy vélte, a terrorizmus “egyenesen fakad” abból a tényből, hogy az elmúlt két évben Európába másfél millió illegális bevándorló jöhetett be minden ellenőrzés nélkül, ez az áramlás igenis lehetőséget biztosít a terrorszervezeteknek, hogy saját harcosaikat gond nélkül ideküldjék.
Ráadásul Európában bizonyos társadalmi integrációs folyamatok kudarcot vallottak, párhuzamos társadalmak jöttek létre egyes országokban – magyarázta. Hozzátette: ezekkel a tényekkel szembesülni kell, nem lehet eltagadni kényelmi szempontok, a politikai korrektség miatt.
A külügyminiszter közölte: Afrikában elapadhatatlan forrásai vannak a bevándorlásnak.
Ezért a migránsok Európába indulását ösztönző politika helyett meg kell állapodni az afrikai országokkal arról, hogyan segítünk a migrációt kiváltó okok megszüntetésében. “Európa biztonsága Afrikában kezdődik” – mondta.
Az energiabiztonságot illetően elmondta: “elképesztő mértékű európai képmutatás és politikai korrektség” jellemző e kérdésben.     Magyarország délről még mindig nem tud gázt venni, mert a kétirányú gázforgalmazás nem lehetséges Románia és Horvátország felől, Horvátország pedig nem építi meg a szükséges LNG-terminált Krk szigetén – közölte. Úgy látja, nincs meg a szükséges infrastruktúra a diverzifikációhoz, és Közép-Európa a kárvallottja a jelenlegi helyzetnek.

 

 
Szijjártó Péter kitért rá: a Brexit esetében egy “rémálomszerű forgatókönyv is elképzelhető”, ha nem sikerül a lehető legszélesebb körű és legmélyebb szabadkereskedelmi megállapodást aláírni Nagy-Britanniával, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai fognak érvényesülni, és ez nagyon kedvezőtlenül hatna az európai versenyképességre.
Ukrajnáról elmondta: Magyarország eddig “a leghangosabb támogatója” volt Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek, de az ország “hátba szúrta” Magyarországot, amikor szeptemberben átvitte a parlamenten azt a döntést, amely “drámai módon vágja vissza” a magyar közösség jogait.
Az oktatási törvény alapvető nemzetközi szerződésekkel és normákkal megy szembe. Ukrajna területi integritását és szuverenitását Magyarország a jövőben is támogatja, de minden nemzetközi platformon harcol, hogy a magyarok visszakapják az őket megillető jogokat – jelentette ki.
Megjegyezte: Magyarország a jelenlegi V4-es elnökséget is kihasználja arra, hogy az EU bővítése mellett “törjön lándzsát”, mert a nyugat-balkáni régióban fennálló feszültségeken csak úgy lehet úrrá lenni, ha felgyorsítják az érintett országok euroatlanti integrációját.
Hörcsik Richárd (Fidesz), a bizottság elnöke érdeklődésére Szijjártó Péter kifejtette: egy erős integrációnak erős tagállamokra kell épülnie, Magyarország visszautasítja az egyesült európai államok gondolatát, inkább a tagállamok szerepét kell erősíteni.

 

 
Ebből a szempontból komoly “érvágás” Nagy-Britannia távozása, hiszen az ország is hasonló álláspontot képviselt ebben a vitában – mutatott rá.
Józsa István (MSZP) kérdésére a miniszter közölte: az ország a magyar gazdaságtörténet minden idők legjobb külgazdasági számait produkálta tavaly, és ez várhatóan így lesz az idén is.
Bana Tibor (Jobbik), a bizottság alelnökének kereskedőházakkal kapcsolatos kérdésére Szijjártó Péter elmondta: a magyar államnak segítenie kell a kis- és közepes vállalkozásoknak, hogy sikeresek lehessenek a külpiacokon.
Ugyancsak a jobbikos alelnök felvetésére a tárcavezető közölte: a kiállás a határon túli magyarokért a magyar külpolitika középpontjában áll, és ezután is a lehető leghatározottabban és leghangosabban kiállnak értük.
Minden esetben úgy jár el a magyar külpolitika, ahogyan azt a helyi magyar közösség kéri – fűzte hozzá.
Firtl Mátyás (KDNP) schengeni bővítést firtató kérdésére a külügyminiszter úgy válaszolt, hogy Bulgária mindent megtett azért, hogy alkalmas legyen a schengeni tagságra, és Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy Románia is mielőbb megfeleljen minden kritériumnak.

Forrás: MTI

További Hírek:

Leave a Comment