You are here
Török kormányfő: az Irán elleni amerikai szankciók kijátszásával vádolt volt török tisztségviselők perének célja Törökország sarokba szorítása Nagyvilág 

Török kormányfő: az Irán elleni amerikai szankciók kijátszásával vádolt volt török tisztségviselők perének célja Törökország sarokba szorítása

Az Irán elleni amerikai szankciók kijátszására irányuló összeesküvéssel vádolt volt török tisztségviselők New York-i perének célja Törökország gazdaságának sarokba szorítása – jelentette ki Binali Yildirim török kormányfő pénteken egy isztambuli megnyitórendezvényen.

A miniszterelnök hangsúlyozta: az ügy már nem jogi, hanem teljes mértékben politikai jellegű.
Yildirim  kijelentettee: a tavaly júliusi puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tett, Pennsylvániában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózata “minden erejét latba vetve” avatkozik bele a New York-i perbe.
Mint fogalmazott: a gülenista terrorszervezet elárulta hazáját és a sikertelen hatalomátvételt követően “ezúttal az Egyesült Államok szoknyájánál koldul politikai hatalomért”. A Gülen-mozgalom az iráni-török üzletember, Reza Zarrab (törökül Riza Sarraf) személyében “talált egy embert és most azt beszélteti” – tette hozzá a török kormányfő.     Yildirim ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Zarrab “visszafordul a téves útról”.
Az iráni születésű, de török állampolgársággal is rendelkező, 34 éves Zarrabnak az amerikai-török kapcsolatokat terhelő perben eredetileg a vádlottak padján kellett volna ülnie, de vádalkut kötött elismerve bűnösségét, és most terhelő tanúként lép fel az eljárásban. A vádlottak padján egyedül Mehmet Hakan Atilla ül, a török állami Halkbank volt alelnöke, aki viszont tagadja az ellene felhozott vádakat. Az ügy további gyanúsítottjai külföldön tartózkodnak, így Zafer Caglayan volt török gazdasági miniszter is.
Zarrab szerdai tanúvallomásában azt állította, hogy összesen mintegy 50 millió dollárral vesztegette meg Caglayant, aki ezért cserébe segített neki a Halkbankon keresztül “aranyat olajért” sémájú alkukat lebonyolítani Teheránnal, illetve kijátszani az Irán elleni amerikai büntetőintézkedéseket. A gazdasági tárca volt vezetője a profitok felével részesedett az ügyletekből – tette hozzá az iráni-török üzletember.
Az egyezségük értelmében Zarrab közvetlenül együttműködhetett a Halkbankkal, amely nagy mennyiségű iráni pénzeket kezelt. Caglayan a vádhatóság szerint az amerikai pénzügyi rendszer igénybevételével bonyolította le a több száz millió dolláros tranzakciókat. Az ügyészség azt állítja, hogy az ügyletekben az iráni és a török kormányok mellett magas rangú tisztségviselők, illetve a két ország bankjai is részt vettek, Caglayan pedig élelmiszer- és gyógyszerrakományokként leplezett valójában nemesfém és készpénz szállítmányokat.
David Denton ügyész-helyettes elmondása szerint az aranyat néha bőröndökbe rejtették, a török tisztségviselők lefizetésére szolgáló pénzt pedig cipősdobozokban vitték. Hozzátette: a Dubajból érkező szállítmányokat először ékszernek álcázták, majd az amerikai szankciók szigorítása nyomán már gabonának, marhahúsnak vagy fagyasztott csirkemellnek tűntették fel azokat a Halkbank tanácsára. A vádirat szerint több tízmillió dollár kenőpénzt fizettek ki a török kabinet tagjainak is.
Zarrab csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török államfő ellen is terhelő vallomást tett. Azt állította, hogy Erdogan még miniszterelnökként személyesen engedélyezett tranzakciókat Teheránnal, lehetővé téve így az iszlám köztársaságnak, hogy dacára az amerikai büntetőintézkedéseknek, a gáz- illetve olajeladásokból származó bevételeit külföldön elkölthesse.

 
Erdogan csütörtökön közölte: Törökország nem sértette meg az amerikai szankciókat.
Az Anadolu török állami hírügynökség pénteken azt jelentette, hogy az isztambuli főügyészség vizsgálatot indított az iráni-török üzletemberrel kapcsolatban és a nyomozás keretében elrendelte Zarrab, valamint a közeli ismerősei vagyonának lefoglalását. Az ügyészség közleményében azt írta, hogy értesülésük szerint “Zarrab kémkedés céljából olyan információkat szerzett be egy másik ország javára, amelyeknek a Török Köztársaság biztonsága, bel-, illetve külpolitikai érdekei szempontjából természetüknél fogva titokban kell maradniuk, továbbá a férfi megkísérli kimenekíttetni vagyonát” Törökországból. A döntés kiterjed az érintettek minden helyi ingóságára és ingatlanára, valamint bankokban, cégekben és minden egyéb intézményben található részesedésére.
Zarrabot 2016 márciusában vették őrizetbe az amerikai hatóságok egy floridai útján, Atillát pedig egy évvel később. Az ügyben összesen kilenc ember ellen emeltek vádat.

Forrás: MTI / Kép:  24.hu    /

További Hírek:

Leave a Comment