You are here
Üzleti vezetők: nagyon aggályos a kilépési tárgyalások lassúsága       Brexit 

Üzleti vezetők: nagyon aggályos a kilépési tárgyalások lassúsága    

A legnagyobb brit és európai uniós üzleti szervezetek vezetői szerint nagyon aggályos a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások lassúsága.

Theresa May brit miniszterelnök hétfő délután Downing Street-i hivatalában fogadta tizenöt hazai és európai üzleti érdekképviseleti csoport vezetőit. A meghívottak között volt a Brit Iparszövetség (CBI), legnagyobb brit vállalatvezetői szervezet, az Institute of Directors (IoD), az olasz Confindustria, a Német Iparszövetség (BDI), a francia munkáltatói szövetség (MEDEF), valamint az EU üzleti szektorának vezetőit képviselő BusinessEurope.
A közép-európai EU-gazdaságokat a lengyel magánszektorbeli munkaadók szervezete és a Cseh Iparszövetség képviselte.
Emma Marcegaglia, a BusinessEurope elnöke a megbeszélés után közölte: az európai üzleti szektort rendkívüli módon aggasztja, hogy vontatott ütemben haladnak London és az EU tárgyalásai a brit kilépés feltételeiről, és alig egy hónappal a döntő fontosságú decemberi EU-csúcsértekezlet előtt nincs előrelépés a sarkalatos kérdésekben.

 
Hozzátette: az európai üzleti szektor mindenképpen el akarja kerülni a “cliff edge” (a sziklafal széle) forgatókönyv megvalósulását, ezért azt kéri, hogy Nagy-Britannia a kilépés után tervezett átmeneti időszakban maradjon az EU belső piacának és vámuniójának tagja.
A “cliff edge” kifejezés mára a brit politikai és gazdasági közbeszéd szerves részévé vált, és azt a Brexit-változatot jelöli, amelynek alapján a brit EU-tagság a kilépési feltételek fokozatos életbe léptetésére szolgáló átmeneti időszak nélkül szűnne meg, sőt szélsőséges esetben úgy, hogy megállapodás sem születik az EU-val a Brexitfeltételrendszeréről. Az üzleti szektor vezetői szerint ez olyan lenne, mintha a brit gazdaság és külső uniós kereskedelmi partnerei a brit EU-tagság megszűnésének pillanatában a sziklafal széléről hirtelen a mélységbe lépnének.
Theresa May brit miniszterelnök az elmúlt hetekben maga is jelezte, hogy London a brit EU-tagság megszűnése után “szigorúan korlátozott időtartamú” átmeneti szakaszról szeretne megállapodást elérni az EU-val, annak érdekében, hogy a brit üzleti szektornak legyen ideje a majdani új viszonyrendszer elemeinek meghonosítására.     May szerint e bevezetési időszak alatt Nagy-Britannia és az Európai Unióban maradó országok még a jelenlegi szabályok alapján férnének hozzá egymás piacához.

 

 
A konzervatív párti brit kormány mindazonáltal az EU-tagság megszűnésével együtt ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is. London azzal érvel, hogy ha Nagy-Britannia megtartaná tagságát ezekben az integrációs szerveződésekben, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie – mindenekelőtt az EU-munkavállalók bevándorlási szabályozásában -, mintha ki sem lépett volna az EU-ból.
A Downing Streeten tartott hétfői megbeszélés után Carolyn Fairbairn, a Brit Iparszövetség vezérigazgatója kijelentette, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió éves kereskedelmi forgalmának értéke meghaladja a 600 milliárd eurót.
A CBI vezetőjének tájékoztatása szerint a kormányfővel tartott találkozón az összes résztvevő üzleti szervezet külön is hangsúlyozta, hogy mekkora károkat okozna e hatalmas értékű kereskedelmi forgalomban, ha a brit EU-tagság úgy szűnne meg, hogy nem születik megállapodás az unióval a jövőbeni kereskedelmi feltételrendszerről.
A Downing Street tájékoztatása szerint a hétfői megbeszélésen Theresa May megerősítette azt a célkitűzését, hogy a kereskedelmi forgalom Nagy-Britannia és az EU-ban maradó 27 ország között a brit EU-tagság megszűnése után is “szabad és súrlódásmentes” maradjon.
London szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az EU-val, de a kilépési tárgyalások még nem jutottak el a majdani kereskedelmi kapcsolatrendszerről szóló szakaszba.

Forrás: MTI / Kép:   hirado.hu   /

További Hírek:

Leave a Comment