You are here
Brexit – Johnson: “őrült rendszert szülne” a vámuniós partnerség az EU-val Brexit 

Brexit – Johnson: “őrült rendszert szülne” a vámuniós partnerség az EU-val

A brit külügyminiszter szerint “őrült rendszert szülne”, ha London a brit EU-tagság megszűnése után vámuniós partneri viszonyt alakítana ki az Európai Unióval. Boris Johnson e kedden ismertetett véleményével homlokegyenest ellentmondott kabinetbeli kollégájának, Greg Clark üzleti miniszternek, aki hétvégi nyilatkozatában vámpartnerségi viszony szükségességéről szólt.

Johnson a Daily Mail című konzervatív, erősen EU-ellenes irányvonalú brit tömeglapnak kijelentette: ha Nagy-Britannia vámpartnerségi kapcsolatrendszert hoz létre az EU-val a Brexit után, abból “egy olyan őrült rendszer születne”, amelyben London az Európai Unió nevében szedne be vámokat a brit határon átlépő importáruk után.
A brit külügyminiszter a Daily Mail online kiadásán kedden idézett nyilatkozatában közölte: szerinte ez azt is jelentené, hogy ha az EU valamely árucsoportra, amelyet Nagy-Britannia olcsón szeretne importálni, büntetővámokat vet ki, akkor a brit kormány sem tudna ez ellen fellépni.
Johnson szerint ezzel meghiúsulna az a szándék is, hogy Nagy-Britannia visszaszerezze az ellenőrzést saját határai, kereskedelempolitikája és törvényalkotása felett.

Boris Johnson a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – népszavazás kampányában a Brexit-párti tábor frontembere volt.
Az EU-val kialakítandó vámpartnerségi viszony a brit kormány által az EU-tagság megszűnése utáni időszakra kidolgozott megoldási javaslatok egyike. Ennek egyik eleme valóban az lenne, hogy Nagy-Britannia az unió kívülről érkező áruimport után beszedné az adott termékcsoportra érvényes EU-vámtételt, a brit cégek ugyanakkor ezt visszaigényelhetnék, ha az érintett importcikk nem hagyja el Nagy-Britanniát, vagy ha feldolgozás után oda visszatér.
Az elképzelést érték olyan szakértői bírálatok amelyek szerint ez mérhetetlenül bonyolult nyilvántartási és árukövetési rendszer kiépítését tenné szükségessé, a leghevesebb támadásokat azonban a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora intézte a terv ellen, azzal az érvvel, hogy egy ilyen vámpartneri viszony esetén Nagy-Britannia nem tudna saját jogán kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal.

Theresa May miniszterelnök, Philip Hammond pénzügyminiszter és Greg Clark üzleti miniszter hajlana a vámpartnerség valamilyen formájának fenntartására az EU-val, a Brexit-párti frakció képviselői azonban legutóbb épp a múlt héten követelték a kormányfőhöz intézett 30 oldalas közös levelükben bármiféle jövőbeni vámuniós partnerség határozott elvetését.
Ezután általánossá vált az a vélemény, hogy a vámpartnerségi elképzelés lekerült a napirendről, Greg Clark azonban hétvégi nyilatkozatában ezt határozottan cáfolta. A BBC televízió vasárnapi interjúműsorában az üzleti ügyek minisztere kijelentette: a brit kormány és személyesen Theresa May többször hangoztatott, a brit üzleti szektorral is egyértelműen ismertetett álláspontja az, hogy lesz vámmegállapodás az Európai Unióval, annak érdekében, hogy a kétoldalú kereskedelemben a brit EU-tagság megszűnése után is a lehető legkisebb “súrlódások” legyenek.
Clark szerint ezt “bármilyen lehetséges módon” biztosítani kell.

A vita gyökere az, hogy a brit kormány az EU-tagság megszűnésével együtt ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is.
Az üzleti miniszter azonban a hétvégi BBC-műsorban alig burkoltan figyelmeztette a keményvonalas tory Brexit-frakciót arra, hogy ha ennek helyébe nem lép valamilyen más vámpartnerségi megállapodás, akkor a brit gazdaság nagy értékű beruházásoktól eshet el. Clark kijelentette: a japán Toyota autógyár, amelynek két üzeme van Nagy-Britanniában, éppen most készíti elő a döntést arról, hogy hol legyen következő európai gyára, és dönthet úgy is, hogy az új üzemet “a kontinensre” telepíti.

Forrás: MTI / Kép:   (PA)    /

 

További Hírek:

Leave a Comment