You are here
Egész országok halnak ki, és nincs visszaút EU 

Egész országok halnak ki, és nincs visszaút

Egyre többször kerülnek a figyelem középpontjába a régiós országok a rendkívül kedvezőtlen demográfiai folyamataik miatt. A héten Horvátországból érkeztek aggasztó hírek, legutóbb pedig Észtország és Lettország szomorú történetét mutatta be részletesen a Bloomberg hírügynökség. Közben Magyarországon is központi témává akarja tenni a kormány a demográfiai fordulat szükségességét.

Számtalan lesújtó előrejelzés jelent meg a kelet-európai régió demográfiai kilátásairól, a Bloomberg most a helyszínen, ezúttal Észtországban és Lettországban bizonyosodott meg a valós helyzetről. Az ENSZ népesedési kivetítése szerint a világ 10 leggyorsabban fogyó népességéből kilenc ebben a régióban van. Az Európai Unión belüli nyitott határok és a nyugati országokban várható nagyobb lehetőségek miatt kivándorol a népesség, miközben az egész kontinensen végigsöprő populizmus szinte lehetetlenné teszi az afrikai és közel-keleti bevándorlóknak, hogy letelepedjenek a térségben.

Vjaceslavs Dombrovskis korábbi lett gazdasági miniszter, jelenleg a Certus nevű kutatócég vezetője a fiatalok régióból történő kivándorlását az ipari forradalomhoz hasonlította, amikor az emberek a falvakból a városokba költöztek. Ezeknek a kelet-európai országoknak az esetében fennáll annak a kockázata, hogy kiüresednek, mint egy vidéki település, ahová legfeljebb hétvégére tér be az ember pihenésre.

Az a negatív demográfiai trend látványosan jelentkezik a balti országokban. Lettország a szovjet felügyelet 1991-es megszűnése óta népességének 25%-át veszítette el, jelenleg 1,96 millió fő él itt. Az ENSZ prognózisa szerint 2050-ig további 22%-os népességcsökkenést szenvedhet el, 2100-ig pedig összesen 41%-osat. Ukrajna és Moldova még ennél is súlyosabb veszteségeket szenvedhet.

A Bloomberg szerint számos tényező szerepet játszik a térség népességének fogyásában, és Lettország esetében mindegyik megfigyelhető: a fejlett EU-tagállamokhoz képest alacsonyabb jólét, elégtelen gazdasági növekedés, és erőteljes bevándorlás-ellenesség.

Leginkább a fiatal és képzett munkaerő hagyta el az országot, amivel csökken a belföldi munkaképesek száma és így egyre kevesebben tudják finanszírozni a nyugdíjasok juttatásait. Mihails Hazans lett demográfus szerint 2014-ben minden harmadik 25-34 év közötti lett fiatal és egyúttal minden negyedik lett a teljes népességből külföldön élt. Lettország védéki részeiről elköltöznek az emberek, nem alapítanak családot, nem vesznek házat, az iskolai rendszer fokozatosan épül le, a népesség pedig egyre öregszik. Van olyan helyi fiatal (aki korábban már dolgozott külföldön), aki annak a véleményének adott hangot, hogy egyes lett települések 40 év múlva egész egyszerűen eltűnnek, elnéptelenednek. 10 évvel ezelőtt a kivándorlás inkább egy egzotikus döntésnek minősült, ma ez már teljesen megszokottá vált, a lettek 90%-ának vannak olyan ismerősei vagy rokonai, akik külföldre költöztek.

Mindezek ellenére a lett kormány optimista jövőképpel rendelkezik, várakozása szerint ugyanis 2022-ig a kivándorlás üteme lényegesen csökkenni fog, mivel a lett átlagbérek elérhetik a célországok minimálbéreinek szintjét.

Dombrovskis korábbi gazdasági miniszter Írországot hozta fel sikeres példaként. Lettország most olyan, mint Írország volt a 80-as években. Az ír gazdasági csoda a kedvező adózási környezetnek volt köszönhető, mely később odavonzotta a techcégeket. Vannak olyan vélemények, miszerint Lettország igazán menő hely lehetne a techcégek számára, és az ország kedvező feltételeket biztosít a vállalkozások számára. A külföldi cégek betelepülésének legnagyobb gátja azonban a képzett munkaerő hiánya. Vagyis ez egy ördögi kör, amit nagyon nehéz legyűrni. A külföldi befektetőket kellene meggyőzni, hogy az ország kezelni tudja a kivándorlás problémáját.

A Bloomberg cikke megjegyzi: lehet, hogy Lettország számára jó példa lehet Észtország, a Skype hazája. Észtország már régóta digitális paradicsomként hirdeti magát a külföldi befektetők körében. Allan Puur észt demográfus azért ennek kapcsán megjegyzi, hogy az ország kedvezőbb helyzete Finnországhoz kötődő szoros kapcsolataiból is következik. Sokan csak átjárnak dolgozni Helsinkibe Tallinból. Az Észtországot választó nemzetközi befektetők között említik meg a robotgyártó ABB-t, a Swedbankot, SEB és Nordea bankokat. Mindezektől függetlenül Észtország hosszú távú demográfiai kilátásai is borzasztóak.

portfolio.hu / Fotó: World Bank Group

További Hírek:

Leave a Comment