You are here
EU-csúcs – A tagállami vezetők ellenzik a csúcsjelölti rendszer automatikus alkalmazását EU 

EU-csúcs – A tagállami vezetők ellenzik a csúcsjelölti rendszer automatikus alkalmazását

Nincs rá garancia, hogy az uniós tagországok állam- és kormányfői a jövő évi tisztújításkor automatikusan a legtöbb szavazatot szerző európai párt listavezetőjét fogják jelölni az Európai Bizottság elnöki tisztségére – közölte Donald Tusk a pénteki brüsszeli EU-csúcstalálkozó után. Orbán Viktor korábban azt hangoztatta, ideje arról tárgyalni, hogy az EU legalább a felét megtérítse a magyar határvédelmi költségeknek.

Az Európai Tanács elnöke az ülést lezáró sajtótájékoztatón kijelentette, hibás az az elképzelés, amely szerint az úgynevezett csúcsjelölti rendszer alkalmazása demokratikusabbá tenné az EU működését, ennek épp az ellenkezője igaz. Az alapszerződés világosan fogalmaz: a jelölés az Európai Tanács “független kompetenciája” az európai választások eredményének figyelembe vételével – mondta.
A résztvevők elvetették azt a javaslatot, melynek értelmében a képviselők egy részét páneurópai listákról választanák meg 2019-ben az Európai Parlamentben (EP), de a 2024-es választások előtt még visszatérhetnek a kérdésre. Elutasították emellett az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének összevonásáról és az uniós biztosok számának esetleges jövőbeli csökkentéséről szóló felvetéseket is – közölte Tusk.
Támogatásukról biztosították ugyanakkor a tervezetet, miszerint 751-ről 705-re csökkentenék az EP-képviselők számát az Egyesült Királyság uniós kilépése után.
A napirenden szerepelt a következő hétéves uniós keretköltségvetés is, amelynek kapcsán Tusk aláhúzta, egyetértés volt, hogy a korábbiaknál gyorsabban egyezségre kell jutni, még ha ez idén nem is valószínű. Hozzátette, számos ország kész növelni hozzájárulása mértékét, hogy kezelni lehessen a Brexit okozta költségvetési űrt.
Kérdésre válaszolva Tusk arról számolt be, hogy “kizárólag pozitív reakciókat” hallott azon német javaslatokat illetően, amelyek értelmében az uniós támogatások elosztásában a szolidaritási és a jogállamisági elvek betartásának is tükröződnie kellene. Mint mondta, nagyobb vitára számított, azonban még a lengyel miniszterelnök is elvi támogatásáról biztosította a felvetést azzal a kitétellel, hogy a rendszernek objektív kritériumokon kell alapulnia.
A tanács elnöke röviden a brit kiválás kérdéseit is érintette, és kiemelte, pusztán illúziókon alapul London álláspontja a jövőbeni EU-brit viszonyról, ha igazak a sajtó jelentései. “Már a kezdettől alapelvünk, hogy nincs á la carte menü, nem lehet kimazsolázni az egységes piac (London számára) előnyös részeit” – fogalmazott.
Donald Tusk végezetül a szíriai helyzetről is beszélt. “A rezsim ártatlan férfiakat, nőket és gyermekeket támad brutálisan. Támogatói, Oroszország és Irán pedig lehetővé teszik ezt. Felszólítjuk őket, hogy vessenek véget az erőszaknak” – fogalmazott, és azonnali tűzszünetet sürgetett az EU nevében.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke aláhúzta: nem okozott számára meglepetést a tagországi vezetők csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatos álláspontja, “megosztott felelősségről van szó, nem ír a szerződés automatizmusról”, ha az EP esetleg nem támogatja az Európai Tanács jelöltjét, akkor új jelöltet neveznek meg.
Hangsúlyozta emellett, mindenki egyetért abban, hogy erősíteni kell a külső határok védelmét, de ehhez növelni kell a költségvetési hozzájárulásokat, amire 14-15 állam is hajlandónak mutatkozik.
Orbán Viktor az ülés előtt kiemelte: ideje, hogy érdemi tárgyalások kezdődjenek a határvédelemre fordított pénzekről, ugyanis Magyarország több mint egymilliárd eurót költött a határok védelmére, amivel “nemcsak magunkat, hanem Európát is védjük”, ezért az EU-nak ennek legalább a felét meg kellene térítenie.
A Facebookra feltöltött videoüzenetében a miniszterelnök elmondta, az ülés folyamán javaslatot kíván tenni az úgynevezett “piros lap” eljárásra, amellyel nőne a nemzeti parlamentek szerepe, és jogot kapnának arra, hogy megállítsák az Európában zajló vitákat, ha úgy érzik, hogy az egy adott ország nemzeti érdekét sérti.
A német kancellár azon véleményének adott hangot, hogy a 2020 utáni uniós büdzsének tükröznie kell, hogy egyes tagállamokra nagyobb migrációs nyomás nehezedik, mint másokra. Angela Merkel szerint ugyanakkor a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban esetlegesen tükröződő különbségeknek nem feltétlenül negatívaknak kellene lenniük, azok lehetnek pozitív előjelűek is a migrációs nyomás miatt többletkiadással küzdő országok szempontjából.
Emmanuel Macron francia elnök a találkozót követően kijelentette, nyilvánvaló, hogy a strukturális alapokból nem részesülhetnek ugyanakkora mértékben azok az országok, amelyek nem tartják tiszteletben az EU alapszerződésében foglaltakat.

mti

További Hírek:

Leave a Comment