You are here
Horvátországba a tavak miatt is érdemes kiruccanni Utazás 

Horvátországba a tavak miatt is érdemes kiruccanni

Horvátország majdnem feleakkora, mint Magyarország, lakossága alig több mint négymillió. Mégis annyi szépség fér el benne, mint talán egyetlen más európai országban sem. 1778 kilométernyi nagy kékség az Adria partján, 698 sziget, 389 szigetecske, 78 zátony, nyolc nemzeti park, és egy sor tó, amelyek kissé háttérbe szorulnak a tenger látványosságai mögött. Kivéve persze a Plitvicei-tavakat, amelyek szépsége előtt minden utazó leborul. Mutatunk még néhány lenyűgöző horvát tavat, ezeket is érdemes útba ejteni.

Plitvice, a number one
A horvát tószépségverseny abszolút győztese. A Plitvicei Nemzeti Parkban tizennyolc lépcsőzetesen elterülő tavat köt össze 92 látványosnál látványosabb vízesés. Budapesttől mindössze 471 kilométer, az ötórás autóútnak akkor is érdemes nekivágni, ha csak egy hétvégére tudjuk szabaddá tenni magunkat.

A park egy nap alatt gyalog is bejárható, de
buszok, hajók és kompok segítik a közlekedést.
Ezek ára pedig benne foglaltatik a jegyben. Azt ajánlom, az egész napos túrához szerelkezzenek fel szendvicsekkel és innivalóval, mert a park területén belül nincs sok lehetőség a vásárlásra.

Amikor júniusban ott jártam, délután kettőkor kerültem először ennivaló közelébe: a tömeg iszonyatos volt, az eladók feltűnően morcosak, az ételek drágák és kevéssé étvágygerjesztőek. Viszont akkor már tíz kilométer gyaloglás volt mögöttem, úgyhogy bármit megettem volna.

Visovac, tó és sziget
A másik vízesésekkel teli csodahely a Krka Nemzeti Parkban van, 17 kilométerre Šibeniktől.
A Krka folyó itt hét látványosan zubogó vízesést produkál,
de a nemzeti park flórája és faunája is egészen különleges. A legnagyobb vízesés (Skradinski buk) előtti medencében fürödni is lehet, úgyhogy ne felejtsük otthon a fürdőruhát.

A Skradinski és a Roški Slap vízesés között a folyó 12 kilométer hosszan tóvá duzzad. Ez a Visovac, amely leginkább az azonos nevű apró szigetéről híres.
A szigetecskén 1445 óta ferences kolostor áll,
amelynek könyvtárában olyan ritkaságokat őriznek, mint például az 1487-ből származó Ezópus-mesegyűjtemény.
A szigetre háromnegyedórás hajóúttal juthatunk el, és ne csodálkozzunk, ha a kolostor körül szabadon lófráló nyulakba, pávákba botlunk.

Két sóstó, a Veliko és a Malo
A legnagyobb adriai sziget, a vad, burjánzó Mljet egyharmad része nemzeti park, hetven százaléka erdő és buja növényzet. Nem hiába hívják zöld szigetnek. Legnagyobb látványossága a Nagy-tó és a Kis-tó (Veliko és Malo). Ezeket keskeny csatornák kötik össze tengerrel, így
dagálykor sós víz áramlik a medrükbe, apálykor pedig édesvíz távozik a tengerbe.
A kétféle víz keveredése remek élőhelyet kínál néhány különleges halfajnak, kagylónak, planktonnak.

A Nagy-tó közepén is van egy minisziget, erre a bencések építettek kolostort a 12. században. Eköré aztán a 16. században reneszánsz épületeket és bástyákat kanyarítottak, ezek ma szállodaként működnek.

Vrána, a vad vadon
Ha lefelé csorgunk a varázslatos adriai főúton Dalmácia felé, Zadar és Šibenik között nem csak a jobbunkon ragyog a kék ötven árnyalata, hanem néhány kilométeren keresztül a másik oldalon is.
Az Adriával párhuzamosan húzódik Horvátország legnagyobb tava,
a Vrána, a két vizet néhol mindössze egy kilométer választja el egymástól.

A park legfőbb különlegessége a páratlanul gazdag madárvilága. A vízpartot sűrű fű, sás, hínár, nád övezi, tele pillangóval, szitakötővel és más rovarokkal, amelyek remek táplálékul szolgálnak
az itt élő 249-féle madárnak.
Jó néhány madárfaj máshol már nem is lelhető fel, csak ennek a különleges, édes-sós vizű tónak a partján. A tavat biciklivel vagy kenuval is felfedezhetjük, mindkét közlekedési eszköz bérelhető a park bejáratánál, Prosikában.

Crvleno, a vörös, Modro, a kék
Crveno jezero, a Vörös-tó. Persze nem a vize vörös, hanem a medence falát alkotó sziklák, amelyekben túlteng a vas-oxid. Olyan az egész, mint egy óriási kürtő, amelynek az átmérője kétszáz méter, a mélysége pedig majdnem háromszáz, de néhány barlangja ötszáz méter mélyen rejlik. Ez a világ egyik legnagyobb víznyelője.

A holdbéli tavat Imotski várostól másfél kilométerre találjuk nyugati irányban, és ha már arra járunk, két legyet üthetünk egy csapásra. Egy rövid sétára, alig egy kilométerre a Vörös-tótól másik vízzel teli kráterre bukkanunk.

Ez a Kék-tó (Modro jezero), amelynek
intenzív türkizkék vizében akár fürödni is lehet.
Jóval nagyobb, mint vörös párja, átmérője hatszáz méter. A víz szintje azonban annyira ingadozik, hogy a tó néha teljesen kiszárad. Ilyenkor az imotskiak, mintegy szertartásképpen, focimeccset játszanak a medrében.

Imotskiból egyébként kövezett úton sétálhatunk le a tóhoz. Ezt az utat még Ferenc József császár tiszteletére építették, amikor erre járt látogatóban. Úgy látszik,
a focinak itt is nagy a becsülete,
a helyiek ugyanis nemcsak a tómederben kergetik a labdát, hanem a Topana vár tövében felépített stadionban is. Imotski vára egyébként a Trónok harcából is ismerős lehet.

Mir, a tengernél is sósabb
A Telašćica természetpark végképp olyan hely, ahová nem csak főszezonban, de tavasszal és ősszel is érdemes kirándulni. Sőt itt még januárban sincs hidegebb hét foknál, és a tenger vize télen is 12-13 fokos. A természetparkot Dugi Otokon, a Hosszú-szigeten találjuk, Zadartól másfél órányi kompútra.

A komp az 52 kilométer hosszú sziget legnagyobb településén, Saliban köt ki.
Mindössze 12 falu van a szigeten, némelyikben csak néhány idősebb ember él.
A sziget egész lakossága nem több háromezer főnél. Érdemes Saliban megszállni, és biciklivel felfedezni a bejárható, keleti részeket (Dugi Otok többi része megközelíthetetlen, meredek sziklás part).

A Telašćica tulajdonképpen egy nyolc kilométer hosszú védett öböl tizenhárom apró szigettel, kétszáz méteres sziklafalakkal, sehol másutt meg nem élő növényekkel, különleges madarakkal, szabadon kószáló szamarakkal, és egy sós vizű tóval, a Mirrel.

A Nyugalom tavába föld alatti repedéseken keresztül jut el a tengervíz. Zártsága és az erős párolgás miatt sósabb, mint a tenger, a hőmérséklete pedig akár harminc fok fölé is emelkedhet nyaranta. Nem csoda, hogy nem sok élőlény bírja ezt a klímát. A sekély vizű Mirben – maximális mélysége hat méter – alig néhány fajta hal, kagyló, csiga, rák él meg.

Forrás: Origo Kép: www.otptravel.hu

Share Button

További Hírek:

Leave a Comment