You are here
Londoni elemzők: az importot kezdi emelni az erős közép-európai növekedés       EU Pénzügy 

Londoni elemzők: az importot kezdi emelni az erős közép-európai növekedés    

Londoni pénzügyi elemzők szerint már vannak arra utaló jelek, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok évtizedes csúcson járó növekedési üteme és az ezzel járó erőteljes kereslet – a szűkös hazai kapacitások miatt – növeli az importot, ami hatással lesz a térség külső fizetési egyensúlyára.

Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics csütörtökön bemutatott tanulmánya kiemeli, hogy a cég által Magyarországra, Csehországra, Lengyelországra és Romániára számított, összesített tavalyi éves GDP-növekedési átlag 4,9 százalék – tízéves csúcs – a 2016-os 3,2 százalék után.
A ház számításai szerint a belső kereslet részaránya az országcsoport növekedésében szintén tíz éve nem volt olyan magas, mint tavaly. A fogyasztást a térség egészében segítette a mélységi rekordokra süllyedő munkanélküliség és a bérkiáramlás meredek ívű gyorsulása, a háztartási szektor hitelellátásának pedig a laza monetáris kondíciók adtak hajtóerőt.
Mindehhez Magyarországon, Lengyelországban és Romániában támogató jellegű költségvetési politika is járult.
Magyarországon – az EU-folyósítások gyorsuló beáramlásától is hajtva – 20 százalékponttal emelkedett a beruházások növekedési üteme, és ez csaknem 4 százalékpontot adott hozzá a hazai össztermék éves növekedéséhez a cég számításai szerint.
A külkereskedelem hozzájárulása a térség egészének növekedéséhez ugyanakkor kismértékben negatív volt tavaly; ez mindössze másodszor fordult elő 2008 óta. Ennek fő tényezője az volt, hogy az import hirtelen gyorsulása meghaladta az exportnövekedés gyorsulási ütemét – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
Ez a jelenség a térségen belül különösen Magyarországon és Romániában volt érzékelhető 2017-ben, különös tekintettel arra, hogy a régióban ez az a két ország, ahol a jelenlegi gazdasági ciklus a legérettebb szakaszában jár.
A ház szerint mindez annak a jele lehet, hogy az egyre markánsabban jelentkező kapacitási szűkösségek miatt az erőteljes hazai kereslet elkezdett “átszivárogni” az importba.
A Capital Economics elemzői hangsúlyozzák, hogy a térségi külkereskedelmi mérleg megközelítőleg sem romlik olyan mértékben, mint a globális pénzügyi válságot megelőző években. Hozzátették ugyanakkor, hogy jóllehet a régió külső fizetési pozíciója egyelőre nem tűnik különösebben aggasztónak, az erőteljes kereslet tartós fennmaradása deficitbe fordíthatja a térségi gazdaságok folyómérleg-egyenlegeit, és ez nyomást gyakorolhat a helyi fizetőeszközökre.
A Capital Economics szakértői szerint Romániában tűnik a leginkább aggályosnak e folyamat.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) európai felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői ugyanerről összeállított legutóbbi tanulmányukban közölték: ha a magyarországi importnövekedés továbbra is a jelenlegi 2-3 százalékpontos mértékben meghaladja az exportnövekedés ütemét, a cég számításai szerint ez az idén felemésztheti a magyar külkereskedelmi mérleg 2,3 százalék körüli GDP-arányos többletét.
A Bank of America-Merrill Lynch elemzői is azzal támasztják alá e várakozásukat, hogy a háztartási szektor fogyasztási dinamikája valószínűleg robusztus marad, tekintettel a jelentős béremelkedésre és a tartósan alacsony kamatszinttel jellemzett környezetre, és ez fenntartja az import iránti fogyasztói keresletet.
A cég elemzői közölték, hogy mindezt egybevetve 2 százalékra csökkentik a GDP-arányos idei magyarországi folyómérleg-többletre adott előrejelzésüket az eddig várt 3,2 százalékról.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a magyar fizetésimérleg-finanszírozási helyzet változatlanul erőteljes, és ez továbbra is támogatást ad a forintnak.

Forrás: MTI / Kép:   youtube.com   /

További Hírek:

Leave a Comment