You are here
Londoni elemzők szerint a monetáris tanács megerősíti jelenlegi alapállását       Pénzügy 

Londoni elemzők szerint a monetáris tanács megerősíti jelenlegi alapállását    

Londoni pénzügyi elemzők egybehangzó várakozása szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő értekezleten változatlanul hagyja jelenlegi enyhe alapállását, és nem módosítja a 0,90 százalékos alapkamatot.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana a monetáris testület keddi ülése elé összeállított előrejelzésében közölte: a ház meggyőződése szerint az MNB megerősíti azt a legutóbbi iránymutatását, amelynek alaptétele az, hogy a jegybanki cél a hozamgörbe laposabbá tétele, de nem abszolút, hanem relatív értelemben.
A szakértő közölte: ennek lényege a Morgan Stanley értelmezésében az, hogy ha a német Bund vagy a lengyel állampapír hozamgörbéje meredekebbé válna a jelenlegi állapothoz képest, a magyar jegybank nem feltétlenül a magyar hozamgörbe abszolút további egyenesítésére törekedne, hanem jó eséllyel igyekezne kordában tartani a magyar hozamgörbe meredekebbé válását, biztosítva, hogy a magyar görbe továbbra is enyhébb ívű maradjon a partnergazdaságokénál. Ha pedig más európai hozamgörbék laposabbá válnak, az MNB valószínűleg arra törekedne, hogy a magyar hozamgörbe még azoknál is enyhébb ívűvé váljon.
A Morgan Stanley londoni főközgazdásza hangsúlyozta, hogy a magyar hozamgörbe az MNB januári monetáris ülése óta meredekebbé vált a lengyel hozamgörbéhez viszonyítva, így “a piac részéről normális (reakció), ha alaposabban górcső alá veszi” az MNB monetáris politikájának ezt az elemét.
Pasquale Diana hangsúlyozta ugyanakkor: a Morgan Stanley meggyőződése szerint a magyar jegybank monetáris politikája akkor sem módosulna, ha az éves magyarországi infláció az MNB 3 százalékos központi célszintje fölé gyorsulna, mivel az MNB elszántan törekszik a rögzített kamatozású hitelezés arányának növelésére.
A Morgan Stanley jelenlegi előrejelzése 2,8 százalékos éves átlagos inflációt valószínűsít 2018 egészére Magyarországon.
A ház távlati előrejelzése az, hogy az MNB alapkamata még 2019 negyedik negyedévében is a jelenlegi 0,90 százalékon lesz.
Paul Fage, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza hétfői előrejelzésében közölte: a ház várakozása szerint az MNB monetáris tanácsának keddi közleménye jórészt megismétli a múlt havi ülésről kiadott kommünikét, fenntartva a jegybank enyhítési alapállását.
Fage szerint a 2,1 százalékos – a decemberivel azonos – teljes kosárra számolt tizenkét havi januári infláció és az a tény, hogy a maginfláció 2,6 százalékról 2,5 százalékra csökkent, arra készteti a TD Securitiest, hogy ne várja a monetáris tanács véleményének módosulását az inflációs pályával kapcsolatban sem.
A TD Securities vezető londoni közgazdásza szerint azonban a háznak az a véleménye, hogy az MNB kockázatot is vállal az enyhe ívű jövőbeni inflációs pályát valószínűsítő várakozásával. A magyar munkapiaci helyzet ugyanis nagyon feszes, a nominálbérek emelkedési üteme meghaladja a 13 százalékot éves összevetésben, a hazai össztermék (GDP) növekedési üteme erőteljes.
A TD Securities véleménye az, hogy ebben a környezetben az MNB az idén, akár már augusztustól a monetáris politika szigorítására kényszerülhet.
Fage szerint az azonban valószínűtlen, hogy ennek a szigorításnak a részét képezné a 0,90 százalékos alapkamat emelése, annál is kevésbé, mivel az alapkamat irányadó kamatként betöltött jelentősége ma már csekély; erre vall, hogy a három hónapos BUBOR ráta jelenleg 2 százalékon jár.
A TD Securities londoni közgazdászának várakozása szerint az alapkamat módosítása helyett az MNB inkább a nem konvencionális enyhítési intézkedések leépítéséhez kezd majd hozzá, és esetleg emeli az egynapos betéti rátát.
Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics hétfői helyzetértékelésében közölte: úgy véli, hogy a Taylor-szabály általa alkalmazott változata alapján – amely a makrogazdasági változók alapján kísérli meg a kamatpálya modellezését – az MNB monetáris tanácsának már hozzá kellett volna kezdenie a pénzügypolitika szigorításához.
William Jackson, a Capital Economics londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy az év eleje óta a hosszú távú magyar hozamok – különösen a tízéves lejáraton – nagyobb mértékben emelkedtek, mint a térségi társgazdaságokban, vagy Németországban.
Jackson szerint úgy tűnik, hogy a jelenség nem az inflációs folyamatokhoz kötődik, mivel a legutóbbi inflációs adatok elmaradtak az előrejelzési konszenzustól.
A szakértő úgy véli: kézenfekvőbb magyarázat az, hogy a piaci szereplők “kezdenek nyugtalankodni” amiatt, hogy az MNB a gazdasági ciklus e késői szakaszában is laza monetáris politikára törekszik.

Forrás: MTI / Kép:   vg.hu   /

További Hírek:

Leave a Comment