You are here
Moszkva: a japán vezetés kijelentései eltorzítják Putyin és Abe megállapodásait a kétoldalú békeszerződésről Nagyvilág 

Moszkva: a japán vezetés kijelentései eltorzítják Putyin és Abe megállapodásait a kétoldalú békeszerződésről

Az orosz-japán békeszerződés ügyében elhangzó tokiói hivatalos kijelentések “durván eltorzítják” a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sindzo japán kormányfő közötti megállapodásokat – közölte Igor Morgunov orosz külügyminiszter-helyettes, amikor a tárcához szerdán bekérették Kodzuki Tojohiszo moszkvai japán nagykövetet.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Morgunov felhívta Kodzuki figyelmét a japán vezetés részéről az elmúlt időben a békeszerződés ügyében elhangzott kijelentésekre. Ezek egyebek között arról szóltak, hogy el kell érni a Tokió részéről vitatott hovatartozású Kuril-szigetek déli vonulata lakóinak “megértését” abban a kérdésben, hogy a “szigetek Japán területi hovatartozásába mennek át”, valamint hogy a Japánnak és a volt japán szigetlakóknak le kell mondaniuk “a háború utáni megszállás” miatt fizetendő orosz kártérítésről. Emellett szó esett arról a kijelentéstől is, amely szerint 2019 “fordulópont lesz” a békeszerződés kérdésében.
Az orosz diplomáciai tárca szerint a japán nagykövetnek elmondták, hogy az effajta kijelentések “durván eltorzítják” a Putyin és az Abe közötti megállapodást arról, hogy a tárgyalási folyamatot felgyorsítják az 1956-os közös nyilatkozat alapján, és félrevezetik a két ország közvéleményét a megbeszélések tartalmával kapcsolatban.
“Az ilyen kijelentések csakis a békemegállapodás problémája körüli légkör mesterséges felszítására, valamint a rendezés saját forgatókönyvének a másik félre való ráerőltetésére irányuló kísérletként értékelhetők” – áll az orosz diplomáciai dokumentumban.
A moszkvai külügyminisztérium közleménye szerint Oroszország elvi álláspontja változatlan maradt azzal kapcsolatban, hogy a békeszerződés ügye kizárólag azzal a feltétellel rendezhető, ha az orosz-japán kapcsolatokban minőségileg új légkör jön létre, ha azt mindkét ország népe támogatja és ha Tokió feltétel nélkül és teljes egészében elismeri a második világháború végeredményét, beleértve az Oroszországi Föderációnak a déli Kuril-szigetek fölötti szuverenitását.
Putyin és Abe november 14-én Szingapúrban arról állapodott meg, hogy a két fél aktivizálni fogja a békemegállapodás megkötéséről folytatandó tárgyalásokat az 1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállítását. A várakozások szerint a kérdés megvitatásra kerül Abe január második felére tervezett oroszországi látogatása során. A japán kormányfő az éve elején egy sor olyan kijelentést tett, amelyben hangot adott az elért megállapodások tokiói értelmezésének.
Az orosz-japán békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-vonulat négy déli szigetének (Kunasir, Iturup, Sikotan és Habomai) hovatartozása ügyében fennálló területi vita. A két ország között a második világháború vége óta csak fegyverszünet van érvényben.
A szigeteket a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját “északi területeinek” tartja őket.
A Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, és Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására.
2013 áprilisában Abe volt az első japán miniszterelnök, aki tízévi szünet után Moszkvában járt, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin többször is értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett szigeteket “eladni” vagy “elcserélni”.

mti / magyarhirlap

Share Button

További Hírek:

Leave a Comment