You are here
Putyin: Moszkvának normalizálnia kell kapcsolatait Washingtonnal Nagyvilág 

Putyin: Moszkvának normalizálnia kell kapcsolatait Washingtonnal

Oroszországnak normalizálnia kell kapcsolatait az Egyesült Államokkal – jelentette ki az orosz elnök csütörtöki évzáró moszkvai sajtóértekezletén.

Vlagyimir Putyin ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy találkozik-e a közeljövőben Donald Trump amerikai elnökkel. Korábban John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az orosz-amerikai csúcs megrendezését a november 25-i kercsi incidens során elfogott 24 ukrán tengerész és három elfoglalt katonai vízi jármű visszaszolgáltatásától tette függővé.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszországnak vannak-e világuralmi törekvései, Vlagyimir Putyin kijelentette: Moszkva külpolitikájának célja a legkedvezőbb feltételek biztosítása az orosz gazdaság fejlődéséhez. A NATO külső ellenségképének fenntartásához szükséges, a történelmi félelmeket kihasználó klisének nevezte az Oroszországgal szemben hangoztatott vádakat. Szerinte az Egyesült Államok törekszik dominanciára katonai költségvetése meghaladja a 700 milliárd dollárt, szemben a 46 milliárdos orosz büdzsével.
Készségét fejezte ki arra, hogy rendezze a megromlott viszonyt Nagy-Britanniával is. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Szkripal-ügy – a Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya ellen márciusban Angliában elkövetett mérgezéses merénylet – is eszközként szolgált az újabb gazdasági büntetőintézkedések bevezetéséhez. Putyin szerint a szankciókkal és az oroszellenességgel a Nyugat az orosz gazdaság növekedését igyekszik visszafogni.
Rámutatott, hogy az orosz gazdaság alkalmazkodott a szankciókhoz, és egyes esetekben, így az agrárszférában, a saját javára fordította.
Putyin arra figyelmeztetett, hogy nem szabad alábecsülni a nukleáris háború veszélyét, és hogy a fegyverzetellenőrzés szerződési rendszerének széthullása fegyverkezési versenyhez vezet. Szavai szerint Oroszország a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták (INF) felszámolásáról és a hadászati nukleáris eszközök csökkentéséről szóló Start-3 szerződés amerikai felmondása esetén ugyanúgy a paritás fenntartására fog törekedni, ahogy azt tette azt követően is, hogy az Egyesült Államok kivonult a hadászati rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozó (ABM) szerződésből.
Az orosz vezető óvott attól, hogy az Egyesült Államok kis kapacitású nukleáris eszközök rendszerbe állításával leszállítsa a nukleáris küszöböt, vagy hagyományos robbanótöltettel felszerelt ballisztikus rakétát bocsásson fel, mert az összetéveszthető egy nukleáris eszköz indításával, ami globális katasztrófához vezet.
Abszolút megengedhetetlennek nevezte, hogy az Egyesült Államok beavatkozzon az ukrajnai egyházi ügyekbe. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kérdésről Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonon tárgyalt Kijevvel.
Az orosz elnök szerint az “egyesített szakadár” ukrajnai ortodox egyház állami beavatkozással történő létrehozásának célja az volt, hogy az orosz és az ukrán népet még jobban eltávolítsa egymástól az ukrán elnökválasztás küszöbén. Az orosz elnök nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy az egyházi vagyon újrafelosztása véres konfliktushoz vezethet Ukrajnában.
Mint mondta, a Kercsi-szoros közelében történt orosz-ukrán tengeri incidens megnövelte “az egyik ukrán elnökjelölt” támogatottságát. Anélkül, hogy kiejtette volna az újraválasztásra törekvő Petro Porosenko ukrán államfő nevét, azt hangoztatta, hogy az egyik jelölt a “provokációval” Ukrajna érdekeinek rovására érte el célját.
Hangot adott álláspontjának, miszerint az a tény, hogy egyetlen tengerész sem vesztette életét az incidensben, “nagy csalódottságot keltett” az ukrán körökben. Mint mondta, az elfogott ukránok sorsa az ellenük tiltott határátlépés címén elindított bírósági eljárás lezárása után dől majd el. Putyin, aki készségét fejezte ki az Azovi-tenger hasznosításáról megkötött orosz-ukrán szerződés tiszteletben tartására, valamint a hajózás körül kialakult helyzet javítására, elmondta, hogy az orosz-ukrán kereskedelmi forgalom az ukrán vezetés “legjobb erőfeszítései ellenére” is növekszik.
Üdvözölte és helyesnek nevezte a Szíriából történő csapatkivonásról hozott amerikai döntést. Hangot adott álláspontjának, hogy az amerikai erők jelenlétére nincs szükség a szíriai konfliktus politikai rendezéséhez. Megismételte az orosz álláspontot, amely szerint az Egyesült Államok törvénytelenül állomásoztatott katonákat az arab országban, mert jelenlétüket sem az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyta jóvá, sem pedig Bassár el-Aszad szíriai elnök nem kérte.
Hozzátette: még nincs jele annak, hogy Washington valóra váltja-e elhatározását. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai vezetés az elmúlt 17 évben többször kilátásba helyezte az afganisztáni csapatkivonást is.
Putyin egyébként egyetértett Trumpnak azzal a megállapításával, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet súlyos veszteségeket szenvedett el Szíriában, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a szélsőségesek átcsoportosíthatják erőiket.
Az orosz elnök a csaknem négyórás, több televízió által élőben sugárzott, 14. alkalommal megtartott év végi sajtóértekezletén egyebek között kijelentette, hogy Marija Butyina, aki Washingtonban bűnösnek mondta magát az Egyesült Államok elleni összeesküvésben, nem orosz szakszolgálatok utasítására cselekedett. Az elnök úgy vélekedett, hogy a nőt alaptalanul börtönözték be.
Kitért a Wagner katonai magántársaság tevékenységére is. Úgy vélekedett, hogy annak joga van érdekeit érvényesíteni a világon, ha tevékenységével nem sérti meg az orosz törvényeket.
A magánéletéről nyilatkozva azt mondta, hogy “rendes emberként, valamikor” meg kell majd nősülnie. Az elvált államfő az új választottja nevét nem árulta el.

mti / atv

Share Button

További Hírek:

Leave a Comment