You are here
A svédeken már csak a hipnózis segít Könyv Kultúra 

A svédeken már csak a hipnózis segít

Lars Kepler nem egy a skandináv krimiszerzők sorában, hanem rögtön kettő: az írói álnév egy házaspárt takar, Alexandra Coelho Ahndorilt és Alexander Ahndorilt, akik mielőtt közös írásba kezdtek volna, már mindketten letettek az asztalra ezt-azt (történelmi regényt, drámát, operalibrettót, rádiójátékot, stb.). Az első közös könyvük A hipnotizőr volt: ez a Joona Linna-sorozatuk első darabja, melyet mindezidáig öt másik követett: ezekből világszerte 12 milliót értékesítettek, és a terv az, hogy valamikor idén jön a hetedik kötet is.

A széria névadója egy Joona Linna nevű svédországi finn, nem mellesleg a stockholmi rendőrség nyomozója, A hipnotizőr viszont inkább csak exponálja az ő figuráját, és a hangsúly a címszereplőn, az Erik Maria Bark nevű pszichiáteren van, aki hipnózisos terápiáiról vált híressé – és hírhedtté. Miután a múltban az egyik eset megkérdőjelezte egész addigi tevékenységét, a doki megfogadta, hogy soha többé nem fog hipnotizálni senkit. Fogadalma egészen addig tart, amíg nem nyílik esély arra, hogy egy Josef nevű súlyosan sérült és traumatizált fiú hipnotizálásával megmentsék a fiú nővérének az életét. (Hogy a könyvben megidézett hipnózisos módszer működik-e, abba tényleg ne menjünk bele, igazából fogalmam sincs, de a fikció szabályai szerint most fogadjuk el, hogy működik.) A fiú látszólag egy olyan támadás áldozata, melyben valaki brutálisan megkínozta, megcsonkította, majd végül megölte a családtagjait: az anyját, az apját és a kishúgát. Az orvos abban bízik, hogy a kórházban fekvő és hipnotizált fiú olyan információ birtokában lehet, amely előrelendítheti a nyomozást, ám Bark ezzel csak a fojtogató rémálmok szelencéjét nyitja ki, és hamarosan már a saját meg a szerettei testi épsége miatt aggódhat.

A hipnotizőr tulajdonképpen nem is egy bűneset, hanem legalább kettő felgöngyölítését tűzi ki célul (és akkor még nem is beszéltünk a millió mellékszálról, amiket ügyesen kézben tartanak a szerzők, még ha némelyik elég súlytalanra is sikeredett). Josef ugyanis megszökik a kórházból és hamarosan eltűnik Erik Maria Bark fia, a súlyosan vérzékeny Benjamin is. A megoldás kulcsa valahol a múltban lehet, még abban az időszakban, amikor Bark hipnózisos terápiát vezetett, csoportjában pedig a gyerekként abuzált asszonytól kezdve a háborús bűnös jugoszláv menekültig csupa olyan figura vett részt, akiknek akár közük is lehet a jelen eseményeihez. Bark nem bízik a rendőrségben, és ragaszkodik ahhoz, hogy Joona Linna nyomozzon a fia után, ezzel párhuzamosan pedig az apósa, az ex-rendőr Kennet is kutakodni kezd. Párhuzamosan tehát legalább három nyomozás veszi kezdetét (a rendőré, az ex-rendőré és Barké), a hangsúly viszont inkább utóbbin van, az ő múltja, motivációi, botlásai, tévedései adják a jelenbeli cselekmény dinamikáját.

Ebben tehát A hipnotizőr mindenképp eltér az átlagos skandináv krimitől, hiszen általában szinte mindig a nyomozó vagy (az olyan stand alone-okban, mint Nesbotől A fiú) a bűnöző a főalak, akinek a szemén keresztül látjuk az eseményeket. A szerzőpáros itt viszont a krimik klasszikus mellékalakjából (orvos/pszichiáter, aggódó apa, stb.) csinált egy erős főszereplőt, és a széria névadója pedig egy kicsit hátrébb szorult.

Forrás: index.hu Fotó: Shelf Awareness

Share Button

További Hírek:

Leave a Comment