You are here
Egy 13 éves fiú bukkant rá a legendás Kékfogú Harald ezüstkincsére Érdekességek 

Egy 13 éves fiú bukkant rá a legendás Kékfogú Harald ezüstkincsére

Kékfogú Harald, vagyis I. Harald dán király (958-986) korából származó ezüstkincsre bukkantak Rügen szigetén egy szántóföldön. A régészek szerint az értékes ezüstkincs a 10. század végéről származik, vagyis abból a korból, amikor a vikingek áttértek a kereszténységre. A kincseket egy 13 éves fiú, Luca Malaschnitschenko fedezte fel, aki tanárával fémdetektor segítségével kutatott kincsek után Rügen északi részén. Egy értéktelennek hitt alumíniumdarabot találtak, amiről a közelebbi megvizsgáláskor kiderült, hogy értékes ezüstpénz.

Ennek nyomán kezdtek ásatásokba a hétvégén a hatóságok egy 400 négyzetméternyi területen Schaprode község közelében. Nyakláncokat és karpereceket, gyöngyöket, fibulákat, szétszakadt ékszereket, valamint mintegy 500-600, részben széttöredezett érmét találtak, melyek közül több mint 100 a legendás dán király, I. (Kékfogú) Harald (910-987) uralkodásához köthető.

“Ez a kincs a legnagyobb pénzlelet ebből a korból a Balti-tenger keleti térségében, ezért kiemelkedő jelentőségű” – mondta Michael Schirren, az ásatás vezetője, a műemlékvédelmi hatóság vezetője. Becslések szerint a kincseket a 980-as évek végén áshatták el.

A vikingként született Kékfogú Harald a dán birodalom megalapítója, aki egységesítette az országot, bevezette a kereszténységet és reformokat hozott. Az uralkodó történelmi források szerint fiával, Villásszakállú Svenddel, a későbbi I. Svend dán királlyal (965-1014) szemben elveszített Balti-tengeri csata után Pomerániába menekült, ahol egy évvel később meghalt. I. Harald a feljegyzések szerint nagyon szerette az áfonyát, ezért kapta a Kékfogú jelzőt.

Kékfogú Harald nevét viseli ma a Bluetooth, a kis hatótávolságú rádiós kapcsolat is. Azért róla nevezték el, mert ahogy Harald egyesítette a dán, norvég és svéd törzseket, a rendszer ugyanúgy kapcsolja össze a különböző technikai eszközöket.

Rügentől egyébként alig néhány kilométerrel távolabb, Hiddensee szigetén találták meg 1872-ben és 1874-ben a híres hiddensee-i aranykincset, amelyet a dán királynak, illetve közvetlen környezetének tulajdonítana.

Forrás: erdekesvilag.hu Fotó: Medieval Histories

 

Share Button

További Hírek:

Leave a Comment