You are here
A washingtoni holokauszt múzeum visszavonta kitüntetését Aung Szan Szú Kjitől USA 

A washingtoni holokauszt múzeum visszavonta kitüntetését Aung Szan Szú Kjitől

Az Egyesült Államok Holokauszt Múzeuma visszavonta Aung Szan Szú Kjitől az évekkel ezelőtt neki ítélt kitüntetést, amiért Mianmar de facto vezetőjeként elmulasztotta, hogy “morális tekintélyével” élve megakadályozza a hadseregnek a muszlim rohingja kisebbség ellen indított “brutális hadjáratát”, és elutasította annak elítélését is.

A washingtoni múzeum szerdán jelentette be, hogy visszavonja az Aung Szan Szú Kjinek 2012-ben átadott Elie Wiesel-díjat.
A politikust, aki 15 évet töltött házi őrizetben a burmai katonai rezsim bírálatáért, hosszú éveken keresztül a dél-afrikai Nelson Mandelához hasonlították. 1991-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki, az indoklás szerint “a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott erőszakmentes küzdelméért”. 2015-ben az általa 1988-ban alapított párt, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a választásokon, és Aung Szan Szú Kji formálisan államtanácsos lett, ténylegesen pedig Mianmar legbefolyásosabb politikusa.
Nemzetközi elismertsége azonban semmivé foszlott a mianmari rohingja kisebbség 2016-ban kezdődött módszeres elüldözése nyomán. Az etnikai tisztogatást ugyan a hadsereg követte el, ám Aung Szan Szú Kji még a szavát sem emelte fel, sőt, a rohingja kifejezést soha ki sem ejtette a száján. Emiatt sokan bírálták, a brutalitás védelmezőjének nevezve őt.
Sara Bloomfield, a Holokauszt Múzeum igazgatója a Mianmar washingtoni nagykövetségéhez, egyben Aung Szan Szú Kjihez intézett nyílt levelében adott magyarázatot lépésükre.
“Milliókat ihletett meg világszerte a katonai diktatúrával szembeni hosszú ellenállásával és a szabadság, valamint az emberi jogok melletti kiállásával, ezért megtiszteltetésnek éreztük, hogy 2012-ben kitüntethettük az első Elie Wiesel-díjjal. Ezt most nagy sajnálatunkra vissza kell vonnunk. A döntést nem könnyen hoztuk meg” – fogalmazott. Majd hangsúlyozta: a múzeum huzamosabb időn keresztül “szorosan figyelemmel kísérte” a mianmari hadsereg rohingják elleni hadjáratát és Aung Szan Szú Kji erre adott válaszait, és a nyilvánosságra hozott adatokat is, amelyek “egyre nyilvánvalóbbá teszik a népirtás tényét”. A levélben Sara Bloomfield kifejti, hogy többször járt Mianmarban és Bangladesben, ahová az elűzött, de életben maradt rohingják menekültek.
A mianmari hadsereg – felfegyverzett buddhista civilek közreműködésével – a nyugat-mianmari Arakán államban rohingják ezreit mészárolta le. Mintegy 700 ezer rohingjának sikerült a szomszédos Bangladesbe menekülnie. Rangun mindig tagadta az etnikai tisztogatás tényét, amit az Egyesült Államok felháborítónak nevezett, s Washington fel is kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy gyakoroljon nyomást Aung Szan Szú Kjire “a szörnyűséges cselekedetek beismerése” végett.
Levelében Bloomfield hangsúlyozta azt is, hogy a múzeum mindig is reménykedett benne, hogy Aung Szan Szú Kji végre felemeli hangját és megpróbál véget vetni a rohingják elleni brutalitásnak. “Ehelyett az ön által irányított Nemzeti Liga a Demokráciáért visszautasította az együttműködést az ENSZ vizsgálóbizottságával, a rohingja közösség elleni gyűlöletkeltő retorikával élt, és megtagadta a belépést az Arakán államban elkövetett bűnöket feltárni akaró újságíróktól” – írta.
A múzeum mindazonáltal ajánlásokat tett a mianmari politikusnőnek. Egyebek közt azt javasolta, hogy segítsen megadni a teljes körű állampolgári jogokat a rohingjáknak, valamint hogy ítélje el e muszlim közösség elleni gyűlöletkeltő és dehumanizáló beszédet.
“A holokauszt áldozatainak élő emlékműveként a múzeum szolidáris a népirtás és a gyűlöletes bűncselekmények áldozataival és ma megpróbálja mindazt megtenni az áldozatokért, amit annak idején nem tettek meg az európai zsidókért” – olvasható a nyílt levélben.

mti

Share Button

További Hírek:

Leave a Comment